Poloskatérkép készült Magyarországról – ennyire fertőzött Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Digitális térkép készült arról, hogy Magyarország vármegyéit és településeit milyen mértékben lepték el az invazív címeres poloskák, azok között is az ázsiai márvány-, a zöld vándor- és a nyugati levéllábú poloska. A dinamikus térképet lakossági felmérés alapján, 14 ezer kérdőívkitöltő válaszait összesítve készítette el a Bábolna Bio Kft. és ezt időről időre szeretné megismételni. 

Az ország mintegy 3200 települése közül csaknem a feléből jelentettek poloskaészlelést a kérdőívet kitöltők. A legtöbb észlelés Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett. Lényegében nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben észlelnek – tudta meg a boon.hu meg a készítő Sokk a rovar közösségi oldaláról, ahol a felmérés alapján készített diagramokat is közölt. Vármegyénket közepesen fertőzöttnek jelölték, de Miskolcon kiugróan magas, Kazincbarcikán pedig nagy a fertőzöttség mértéke. Ez azt jelenti, hogy a vármegyeszékhelyen egy lakosra 3,52 címeres poloska jut, Kazincbarcikán pedig 1,54 és érdekes módon Ózdon csak 0,66, azaz kicsi a fertőzöttség.

A térkép használhatósága kapcsán kártevőirtással és immunizálással foglalkozó szakembereket kérdeztünk. Mivel a felmérés eredményét három éve tették közzé, ezért az azóta tapasztalható változásokról is érdeklődtünk.

Megbízható, de esetleges

- A térképet készítő cég több mint 40 éves szakmai múlttal és jelentős szakembergárdával rendelkezik. A mintavétel szempontjából a 14 ezer kérdőívkitöltő korrekt számnak minősül. Ugyanakkor a részvételi kedv területi eltérései jelentősen befolyásolhatják a végeredményt, továbbá a három év alatt végbement esetleges változások is – nyilatkozta szerkesztőségünknek Paulovkin András entomológus, járványügyi szakember, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője. - A hazánkban 2004-ben megjelenő nyugati levéllábú-poloska természetes elterjedési területén jellemzően tűlevelű növények nedveivel táplálkozik. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy ennek a fajnak a jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két inváziós fajé. Ugyanis a Magyarországon 2013 óta észlelt ázsiai márványospoloska több, mint százféle növényen képes megélni, melyek között nagyobb számban gyümölcsfák szerepelnek, de jelentős mennyiségű szántóföldi és kerti növényfaj is előfordul. Ennél fogva szélesebb elterjedési területtel rendelkezhet, amit a bejelentések száma is tükröz. A harmadik inváziós címerespoloska-faj a zöldes színezetű vándorpoloska szintén rendkívül széles tápnövény spektrummal rendelkezik, ami ugyancsak kedvez gyakori előfordulásának.

Semmi nem állja útjukat

Az idegenhonos címeres poloskáknak hazánkban nincsenek természetes ellenségeik és bőséges élelem áll rendelkezésükre.
- Az említett fajok egyedszámának növekedése egyrészt annak köszönhető, hogy idegenhonos fajokként nincsenek jelen azok a természetes ellenségeik, amelyek hatékonyan tudnák szabályozni elszaporodásukat. A gazdasági kártételükön túl a hűvös őszi időjárás beköszöntével okoznak jelentős bosszúságot a lakosság körében amiatt, mert előszeretettel húzódnak be telelni lakóépületekbe, illetve fagyvédett gazdasági épületekbe: fáskamrákba, sufnikba, pincékbe. Mivel ezeknek a fajoknak az egyedei agglomeráltan telelnek, egy adott helyen tucatjával is megjelenhetnek. Lakások esetében egyelőre a fizikai távoltartásuk, például a nyílászárókra szorosan felszerelt szúnyogháló, tűnik az egyetlen biztos megoldásnak. Ha pedig bejutottak az épületbe, a legegyszerűbben egy porszívó segítségével összegyűjteni őket és a porzsákkal együtt eltávolítani a lakásból – ajánlotta az entomológus.

Térkép nélkül dolgoznak

A kártevőirtók számára nem informatív egy ilyen térkép.
- A munkavégzés szempontjából nem mértékadó egy ilyen térkép, mivel teljesen más képet mutat egy társasház fertőzöttsége irtás előtt és utána – mondta kollégánknak Csordás Csaba kártevőirtó. - A poloskafertőzést, különösen az ágyi poloskáét leginkább úgy lehet visszaszorítani, ha egy teljes társasházban végzünk irtást, de ezt nem mindenhol kérik. Jellemzőbb, hogy csak egyszer-egyszer rendelik meg a kezelést ugyanazon a helyen, ami hosszú távon nem feltétlenül hatékony. Az emberek egyre kevésbé tudják megfizetni a rovarirtók szolgáltatásait, különösen úgy, hogy az irtást három hét múlva meg kell ismételni. Így az évek során egyre nagyobb problémává válik a poloskainvázió, ami a tiszta otthonokat ugyanúgy érintheti, mint az elhanyagoltakat. Emiatt is érezhetjük úgy, hogy növekszik a poloskák száma. Jellemző, hogy inkább a társasházak fertőzöttek, ahol faláttörések vannak, mert ott könnyebben megkapják egymástól a szomszédok a poloskákat. Ezenkívül a kollégiumok szoktak még poloskásak lenni, ahonnan hazavihetik a fertőzést akár a családi házakba is. Tehát arról semmiképpen nem tud reális képet festeni egy ilyen térkép, hogy egy településen mennyire érdemes ingatlant vásárolni.