Tíz éve sikeres a Pannon-tenger Múzeum (fotókkal, videóval)

Az ünnepségen a Herman Ottó Múzeum dolgozóin túl megjelent több polgármester is: Bükkábrányé, Szalai Szabolcs, valamint Miskolcé, Veres Pál. Városunk polgármestere beszédében kiemelte, a kiállítás tíz éve sikeres. "Emlékszem, milyen nagy feladat volt kiemelni és konzerválni az ősfákat, amit végül a miskolci Herman Ottó Múzeum kiváló szakemberei megoldottak. Mit nyert a kiállítással Miskolc? Turisztikai vonzerőt, kulturális és oktatási területen is előnyhöz jutott, nem beszélve arról, hogy lett egy interaktív játszórerünk, valamint egy fontos kapcsolat Miskolc és Bükkábrány között" – sorolta a polgármester, aki hozzátette, további sikereket kíván a 125 éves múzeumnak, az elhivatott kollégáknak, akik hihetetlenül érdekessé tették a tárlatot. 

Emlékezetes volt látni a világcsodát 

Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója felidézte, 2007. július 1-jén fedezték fel a leletegyüttest a bükkábrányi lignitbányában."Akkor valami elindult a bánya és a múzeum között. Hat év múlva 2013. november 20-án félelemmel teli ácsorogtunk az épület előtt, hogy megnyithassuk a kiállítást, amire rengeteg látogató érkezett. De tartottunk itt nemzetközi régészeti konfrenciát, szemináriumokat franciaországi diákoknak, éjszakát a múzeumban, köteles mászást, de még robotépítő rendezvényt is be tudtunk fogadni. 2019-ben a dínós kiállítással újra sokszoroztuk a látogatószámokat. Reméljük, ugyanennyi sikert élünk majd át a későbbiekben is, mint amilyen sikertörténet lett a bükkábrányi ősfáké is" – mondta az igazgató. 

Köszönet mindenkinek a tárlatért 

Szolyák Péter végül hosszú perceken keresztül sorolta azok nevét, akiknek köszönhetik, hogy létrejött a Pannon-tenger Múzeum. Közöttük volt a NAV is, amitől az intézmény több tonna lefoglalt cukrot kapott, hiszen ezzel tartósították a mocsári ciprusokat. "Számomra a folyamatos és töretlen együttműködés szimbóluma a Pannon-tenger Múzeum" – zárta gondolatait, majd bemutatta az intézmény pálinkáját, ami a megmaradt cukorból készült. Az ünneplők láthattak egy pár perces visszaemlékezést, amit az elmúlt tizenhat év fotóiból állítottak össze. Majd Rudolf Mihály építész mesélt a kezdetekről. Egyetlen éjszaka állt rendelkezésére neki és munkatársainak, hogy alaprajzot, metszetet és 3D-s ábrát készítsenek a Pannon-tenger Múzeum terveiről, amiket másnap kellett beadni egy norvég pályázatra.

A Herman Ottó Múzeum legújabb bővítésének köszönhetően hamarosan megnyílik az új képtár az érdeklődők előtt. Addig is érdemes ellátogatni az intézmény főépületének alagsorába, ahol rengeteg tudás halmozódott fel a termekben.