De ki hozta az ajándékot?

November végén már ránk tör a felismerés, hogy „hamarosan itt a karácsony”, december első hetében már egyenesen lázba jövünk, majd hétről-hétre a berögződött hagyományoknak teszünk eleget: mézeskalácsot sütünk, repedésmentes bejgli receptet vadászunk az interneten és dekorálunk. Ami ebben az időszakban szinte az egész világon mindenkinél ugyanaz: mindenki a szeretteivel igyekszik lenni, és amiben mégis különbözhetünk, az az a figura, aki a mesékben szánon a kéményen át érkezik (Amerika), vagy Angyalként (Románia) vagy Fagy Apó képében (Montenegró). 

Időzítés 

A karácsony alkalmával, egyenesen a Szentestére fókuszálva az alkalom adott – Jézus születésére emlékezve-, azonban a szokások és az évszázadok alatt kialakult tradíciók mások. Az időpont az időzónák miatt változhat, és eltérő köntösben van a „hogyan” és a „ki”személye is. 

Mikulás/Télapó 

Vannak országok, akik letudják az ajándékozást a Mikulással, mi viszont elhalmozzuk ilyenkor szeretteinket meglepetésekkel, melyeket december elején a Mikulás/Télapó hozza, december végén pedig a Jézuska, Dániában Julemanden (Mikulás vagy más néven Karácsony Apa) és például Norvégiában Julenissen, ami szó szerint: karácsonyi törpét jelent. A szokásokat felkutatva hol a kandallóra tűzött zoknikban lapulnak meg az ajándékok, hol pedig a kéményen át hozzák a csomagokat, vagy az ablakba a kifényesített csizmákba. 

Nálunk a Jézuska személyében gyökerezik a karácsonyi ajándékozás illúziója, azonban nagyobb országokban - ahol több nemzetiség él egy fedél alatt-, az elnevezések sokfélék lehetnek. Németországon belül például eltérő az északi és a déli rész is, az előbbinél inkább a Weinachtsmann-nak, míg a utóbbinál Christkind-nek köszönik az ajándékokat a kicsik. 

Ahány ház annyi szokás 

A cseh karácsonyi szokások egyaránt felkarolják a keresztény, valamint a pogány időkből fennmaradt népi tradícióikat is. Ez a fajta kettősség teszi igazán különlegessé ezt az ünnepkört. Ilyenkor a szakrális programok mellett megférnek egy kalap alatt a mágia, a jövendő-mondás vagy épp az egészség-varázslás is.
Lengyelországban négy variáns közismert: Szent Miklós (Swiety Mikolaj), Csillagember (Gwiazdor), Angyal (Aniolek) és kis Jézus (Dzieciatko), míg Spanyolországban egy finom átmenettel a Három Királyok (január 6.) ajándékozói szerepkörével a Papa Noelt, azaz Mikulást (Szenteste) ruházták fel, leginkább francia hatásra. 

Azoknak, akik Szenteste napjához párosítják a családi ajándékozást, különös lehet az a tény, hogy ez az esemény valahol újévre esik – Oroszország pedig pont ilyen hely. Itt Fagy Apó (Gyed Maroz) felelős az ajándékok sikeres kézbesítéséért, emellett, ami érdekességként lengi körül alakját, az az, hogy csupán a tizenkilencedik században kapcsolódott be a keresztény karácsonyhoz. 

Európa többi országában is élnek a karácsonyi mendemondák, és a megnevezés az adott nyelvhez és kultúrához igazodik. Minden monda más, de abban egyezik, hogy megállunk ilyenkor kicsit és a szeretteikre figyelünk.