Hét miskolci érdekesség 1848-ról

1. Miskolcra az 1848-as forradalom és a pesti események híre csak két nap múlva ért le.
2. A Herman Ottó Múzeum utcájának névadója Görgey Artúr, aki mindösszesen négyszer járt Miskolcon, ebből háromszor a szabadságharc ideje alatt.
3. Görgey csapataival érkezett Miskolcra egy kémnő is, Beck Vilma, akinek Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharczról című könyvét magyarra egy miskolci tanár, Halász Sándor fordította le.
4. Más is vezetett naplót a szabadságharcról: Sáfrány Mihály tüzér, akit miskolci besorozása alkalmával elutasítottak, később lelkész lett városunkban. Sőt, fia, Sáfrány Géza is lejegyezte harctéri emlékeit, ő a 10-es honvédoknak volt parancsnoka.
5. Hétszázezer pengő forint értékű Kossuth-bankót égettek el 1949-ben a miskolci piacon, ahol ezt az eseményt a katonaság védte. Sokan nézték, de nem mertek közbelépni.
6. Bató István készségesen kísérte a város széléig a hadba vonulókat a szabadságharc ideje alatt. Ugyanilyen készséges volt az osztrák csapatokkal is, mikor azok megérkeztek városunkba.
7. A Diósgyőri temetőben található annak az ippi Bydeskúty Ernő alezredesnek a sírja, aki az Aradi Vésztörvényszéket is megjárta – elengedték, mert kiderült, hogy a szabadságharc kitörésekor nem volt a császári hadsereg állományában. Segített, mikor kicsempészték Dessewffy Arisztid tábornok holttestét az aradi vár sáncaiból.