Felavatták Wass Albert szobrát Emődön – fotókkal, videóval

Felavatták Wass Albert szobrát Emődön a helyi református templom kertjében szombaton. Az egybegyűlteket Gergelyfi György lelkipásztor köszöntötte. Ünnepi beszédében Tállai András, miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy nagy jelentősége van a mai világban az egyházi közösségeknek. 

„Emődön a református közösség nagyon erős és összetartó, ennek eredményeképpen a mai napon be is bizonyították, hiszen egy fából faragott Wass Albert szobrot avatunk” – hangsúlyozta. Rámutatott: azt mutatja ez, hogy a helyi reformátusok ismerik és tisztelik Magyarország történelmét. „Ismerik Wass Albert munkásságát tudják, hogy mennyire szerette a hazáját és Erdélyt is és azt, hogyan próbálta bemutatni a világnak a szavain keresztül” – mutatott rá. 

Tállai András arra is emlékeztetett, hogy Wass Albert, ha kellett fegyvert is fogott a hazájáért. „Ez a szoboravatás egy olyan nagyszerű tett az emődi reformátusok részéről, hogy fejet kell hajtsuk előttük és bízom abban, hogy ez a szobor most már a közösségük részévé fog válni” – mondta. 

„Együtt erő vagyunk”

Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnökre egy Wass Albert idézettel kezdte beszédét, ami az összetartásról szól. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – egyszerű szavak, mégis milyen sokat jelentenek, ha egységbe rendeződnek. „Amikor megláttam ezt a csodálatos alkotást, egészen elérzékenyültem. Kiss István kisgyőri fafaragó művész mestere hivatásának” – mondta. 

Kiemelte: az, hogy ez a szobor mostantól Emődöt és ezzel vármegyénket gazdagítja, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának vezetőjeként számára is rendkívüli büszkeség. „Egyben kijelentése ez annak is, hogy önök törődnek múltunkkal, foglalkoznak a közös identitásunkkal” – mutatott rá. Azt is hangsúlyozta: együtt erő vagyunk. 

„Ma itt, Emődön ezt az egységet ünnepeljük. Az érzékenységet persze az alkotás csodája mellett Wass Albert személye fokozza, hiszen az író az előbb idézett mondat szimbóluma is és szimbolikus ez az alkotás abban az értelemben is, hogy benne a kisgyőri Kiss István fafaragó és Szőke József erdélyi szobrászművész munkája egyesül” – részletezte. 

Szuverenitásunk részre

Bánné dr. Gál Boglárka elmondta, hogy a mellszobor talapzata, a kő, „ami marad” összekapcsolódik a fával: Wass Albert, Bocskai viseletben. „Érdemes elgondolkozni azon, mit is jelent ma mindez. Ma, amikor Európában a nemzeti szuverenitást szinte elítélik. Ma, amikor Európában egyre többen érkeznek más földrészekről, más nemzeti értékkel, múlttal és világszemlélettel. Ma, amikor úgy aggódunk honfitársainkért, hogy valójában a szomszéd országban dúl a háború és ma mégis van itt az öreg kontinens közepén egy ország, ahol a nemzeti identitás az egyik legnagyobb érték” – mondta. 

Azt is kiemelte, hogy a magyar ember büszke ember. Öntudatos, önazonos és magyar szívvel él, minden körülmények között. „Akkor is, amikor emigrálni kényszerül mert az országát megszállták. Akkor is, amikor egyetlen tollvonással egy másik ország polgárává válik, amikor ez a tollvonás megtizedeli az országát és akkor is, amikor más népek, kultúrák átjáróháznak, ideiglenes tartózkodási helynek tekintik hazánkat, mert számunkra ez nem ideiglenes lakóhely. Magyarország az otthonunk. Magyarnak lenni büszkeség és felelősség. Mert Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – mondta. 

Több helyen őrzik emlékét 

A vármegyei közgyűlés elnöke arra is kitért, hogy tudják mindezt például Budapesten, Egerben, Szegeden, Szentesen vagy Balatonalmádiban is. Tudják ezt jól Kassán, és minden olyan településen, ahol köztéri szobor idézi Wass Albert alakját, életét és üzenetét. 

„Tudjuk ezt Miskolcon, a Vármegyeházán is, ahol az udvarunkon egy emlékmű őrzi ezt a hagyatékot és a mai alkalom a bizonyíték arra, hogy jól tudják ezt itt, Emődön is. Ahogyan Wass Albert gondolataival kezdtem köszöntőmet, úgy engedjék meg, hogy az ő gondolataival, intelmével búcsúzzak: „Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen” – zárta beszédét.