2024.04.16. 17:30
Már a szúnyogok is elszaporodóban vannak
Április 16-án, kedden elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik.
Nem kell sokat várni, hogy tömegesen támadásba lendüljenek
Fotó: MW
A katasztrófavédelem által vezérelt szúnyoggyérítés keretében a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
A Tisza mentén kezdték
Ezen a héten a Tisza mentén és a Tisza-tónál, valamint a Körösök holtágain lépnek fel biológiai módszerrel a lárvák ellen. Ötezer hektárnyi felületen repülőről juttatják ki a szilárd fehérjetartalmú készítményt. A korai tavasz miatt a szokásosnál hamarabb kezdtek a fák lombosodni, ami megnehezíti a biológiai lárvagyérítést.
Fotó: Makovics Kornél
A levegőből kijuttatott folyékony biológiai készítmény jelentős része fennakadna az ártéri erdős területeken lévő fák levelein, ezért granulátumot alkalmaznak. A szilárd halmazállapotú készítmény áthatol a lombozaton, így bekerül a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek.
Ez a teendő a ház körül
A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta országszerte hétről hétre elemzik a lárvák és szúnyogok fejlettségi állapotát és számát. Ez alapján tervezik meg a szúnyoggyérítés menetét. A hetente frissülő program nyomon követhető a katasztrófavédelem weboldalán.
Minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb a kifejlett szúnyog. Éppen ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz.
Félszáznál több faj létezik
Hazánkban több mint 50 csípőszúnyog faj honos.
Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját szívják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket.
A szúnyogok fejlődésmenete a következő: a szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség. A lárvák a vízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak. A bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstény tojásait vagy víz felszínére, vagy a víz közelébe helyezi el. A nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak. A különböző fajok különböző élőhelyeken fordulnak elő. Egyes fajok a folyók árterében, tavak, csatornák közelében előforduló ún. ártéri szúnyogok, melyeknek a lárvái a part menti sekély vizekben, a hullámzás és áradás miatt képződő tócsákban fejlődnek. Előbbiek, hirtelen, tömegesen jelenhetnek meg tavaink folyóink környezetében. Más fajok mocsaras, lápos területek pocsolyáiban fejlődnek. Néhány faj lárvái viszont faodvakban, sziklahasadékokban összegyűlő vízben élnek. Utóbbiaknak otthont adhat a vízgyűjtő hordóban, virágcserép alatt, szétszórt hulladékban összegyűlő esővíz. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
