Ennyit a miskolci méhlegelőről – fotókkal, videóval

Már csak néhány szalag és egy tábla árulkodik arról, hogy a miskolci Szentgyörgy út mentén, ami az ország egyik legnagyobb betonpanel lakótelepét szeli ketté, valamikor méhlegelők várták az esetleges rovarokat. Az utóbbi években nagyon népszerű lett – főként a baloldali vezetésű városokban – az, hogy úgynevezett méhlegelőket telepítenek a közterületekre. A méhlegelő egy adott méhcsalád megélhetéséhez szükséges terület. Ez a terület magába foglalja a fás övezetet is, de leginkább a rétek a fontosak, ugyanis a meg nem művelt földeken elszaporodó vadvirágok (például: borsóvirág, vadlóhere, vadlucerna) nyújtják a valódi táplálékot a gyűjtögető méhek számára. Korábban azonban a Magyar Nemzet írta meg, hogy Budapesten például azt találta ki a baloldali városvezetés, hogy a fűkaszálás hiányának problémáját úgy oldja meg, hogy méhlegelővé nyilvánítottak több tucat területet.

Az erdős vidéket kedvelik

A szakemberek több fórumon adtak már hangot annak, hogy érdemes-e egy város közepére méhlegelőket telepíteni, hiszen a rovarok inkább természetes, erdős vidéket kedvelik. Ezért is van az, hogy állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni vállalkozók a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható, amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg, hogy milyen időszakban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására.

Miskolcon látszólag megbukott?

A vármegyeszékhelyen nem lett olyan népszerű a méhlegelő, mint a fővárosban, hiszen idén áprilisra már szinte nyoma sincs a tavalyi „beruházásnak”. Természetesen az esettel kapcsolatban megkerestük a városháza sajtóosztályát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavalyihoz hasonlóan terveznek-e idén is telepíteni méhlegelőket a városban. Arra is rákérdeztünk, hogy az avasi méhlegelőnek mi lett a sorsa, illetve azt is megkérdeztük, hogy mennyibe kerül egy-egy ilyen méhlegelő kialakítása a városnak. A városháza a cikkünk megjelenéséig a feltett kérdéseinkre nem válaszolt.

Egyes szakemberek szerint nem is ideális

A városi környezet gyakran tele van szennyező anyagokkal, például gépjárművek kipufogógázaival vagy vegyszerekkel. Ezek a környezeti tényezők veszélyeztethetik a méhek egészségét és túlélését, még akkor is, ha a méhlegelők környezetbarát módon vannak kialakítva. Ezáltal a városi méhpopulációk védelmére irányuló erőfeszítések visszafordulhatnak, sőt, még veszélyeztethetik is a méhek jelenlétét a városban egyes szakemberek szerint. A méhlegelők fenntarthatósági kérdéseket is felvetnek. Míg a rövid távú előnyök vonzóak lehetnek, hosszú távon fenntarthatatlan lehet a méhlegelők gondozása és fenntartása a városi környezetben, különösen, ha nincs elegendő forrás és infrastruktúra a megfelelő karbantartáshoz. 

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.