Normális, hogy április elején virágzik az orgona, és rajzanak a cserebogarak, mintha május lenne?

A hirtelen beköszöntő kellemes felmelegedés nyomán olyan a természet, mintha hetekkel előrébb járnánk, mintha május lenne.  Tudós-Konkoly Andrea, a Dr. Park vezetője arról beszélt, hogyan hat az „előrehozott nyár” a növények fejlődésére. 

A növények felveszik a természet változó ritmusát

„Amíg nincsenek mínuszok, addig az előrehozott nyár komolyabban nem viseli meg a növényeket. A március végén, április első napjaiban tapasztalható hirtelen felmelegedés azt jelenti, hogy most egy hónappal a megszokottól korábban érkezett a meleg nyárias idő. Mert ez az időjárás leginkább április végére jellemző: az ember és maga a természet is ehhez szokott hozzá az évek során”- tudtuk meg Tudós-Konkoly Andreától.

 A növények ebben a furcsa helyzetben egyszerűen nem értik, mi történik körülöttük. Azonban biztos, hogy alkalmazkodni fognak a változó időjárási körülményekhez, vagyis ahhoz a tényhez, hogy hamarabb lesz nagyon meleg, és esetleg rövidebb a tavasz. A szakember szerint arra lehet számítani, hogy a növények felveszik a ritmust, és alkalmazkodnak ezekhez az új körülményekhez: „Már az orgona is bimbózik, ami azért furcsa, mert ez általában május elején, anyák napján szokott történni. A növényeknél a nagy meleg hatására elkezdődött a rügyfakadás, csak drukkolni kell, hogy ne jöjjön a fagy, mert az ismét mindent megváltoztat.”

„Soha nem lesz olyan, hogy elmarad a tavasz”

A furcsa időjárási szélsőség borsodi hatásairól kérdeztük Dr. Rázsi András meteorológust, aki szerint a szélsőséges felmelegedés veszélyes szúnyogfajok elterjedését okozhatja a jövőben, azonban mégsem kell olyan globális katasztrófára számítani, mint a hollywood-i filmekben.

Dr. Rázsi András szerint a felmelegedés hatására inkább a telek lesznek enyhébbek. A nyarak pedig a jelenlegieknél is melegebbé válnak, ez még jobban fokozódni fog a közeljövőben. A meteorológus úgy látja: a jelenlegi időjárás teljesen megfelel a tavaszinak, erős túlzás ehelyett nyári időről beszélni. Nem egy évszakot, hanem egy hónapot tévedett az időjárás fáziseltolódása, mert április végén, május elején szoktuk ezt a 25 fokot érezni.

Kérdés, mennyire lesz tartós a hirtelen jött meleg?

Dr. Rázsi András szerint felelőtlenség egy hétnél hosszabb időszakra előrejelezni az időjárást. Csak óvatos becsléseket lehet adni, legfeljebb átlagokat mondhatnak a szakemberek. Annak viszont az általános felmelegedés miatt meglehetősen nagy a valószínűsége, hogy az évszakok az átlagosnál melegebbek lesznek. A frontok folyamatosan jönnek-mennek a fejünk fölött: hol visszahűtik, hol felmelegítik a levegőt. Mégis kirajzolódik az adatokból egy előremutató tendencia, ami egyértelműen a melegedés.

„A tavasz eltűnése helyett inkább az enyhe tél következményeivel kell számolnunk - hívta fel a figyelmet a kihívásokra a meteorológus - Elsőre örülünk neki, hogy kevesebb fűtésszámlát kell kifizetnünk, de amit nem fizettünk ki a fűtésre, azt majd fizethetjük a megdrágult élelmiszerre. Ugyanis az enyhe teleket túlélik a kórokozók, és ez elég rendesen megdrágítja a növényvédelmet.”

Mert minden ökoszisztéma egy rendkívül érzékeny rendszer. Már pár minimális különbség jelentős változásokhoz vezethet. A meteorológus szerint szerencsére nem kell olyan globális környezeti összeomlással számolni, mint amit a katasztrófafilmekben látunk, mert az ökoszisztéma ettől rosszabb jelenségekhez is alkalmazkodott már: „A föld köszöni szépen, jól van. Nem a földet kell megmenteni, hanem nekünk kell elgondolkozni rajta, mi okozza az éghajlatváltozást. Nem szabad tovább homokba dugni a fejünket! Igenis cselekedni kell, és minden embernek kivétel nélkül meg kell tennie a magáét a globális felmelegedés ellen”.

Veszélyes tigrisszúnyogokat hozhat a szélsőséges felmelegedés

Dr. Rázsi András elmondta: a gyomnövények rendszerint megússzák a dolgot, azonban a termesztett növények közül majd ki kell választani azokat a fajtákat, amelyek jobban tudnak akklimatizálódni az időjárás szélsőségeihez. Eger környékén az új telepítésű szőlőfajtáknál már figyelembe veszik, hogy azok mennyire alkalmazkodnak a következő évtizedek felmelegedéséhez.
„Az éghajlat átalakulása miatt olyan rovarok, esetleg akár mikroorganizmusok jelenhetnek meg, amelyek azelőtt nem voltak jellemzőek itt, a Kárpát-medencében - ismertette a lehetséges kockázatok egyikét a szakember. – Így Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében olyan betegségek jelenhetnek meg, amire eddig még nem volt példa, amire nem vagyunk felkészülve. Ilyen a malária: erről korábban csak Rejtő Jenő regényeiben olvastunk, meg trópusi utazóktól hallottuk, hogy maláriásak lettek. Szűkebb hazánkban is megjelenhetnek a tigrisszúnyogok, és elkezdhetik terjeszteni a maláriát. Már találtak tigrisszúnyogot azt az országban, szóval sajnos nem a levegőbe beszélek.”

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon. 

Borsodban magas a rizikója az időjárási szélsőségeknek

Megesett, hogy a diósgyőri csapadékmérő állomásokon 90 milliméter csapadék hullott le. A meteorológus szerint ehhez képest az éves átlag Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyjából 750 milliméter. Ennek közel két óra alatt lehullott a bő egytized része, ami rendkívül szélsőséges. És a hirtelen lezúduló csapadék miatt villámárvizek is megjelenhetnek a megyében.
A növény nem azt nézi, hányadika van a naptárban, hanem milyen az átlaghőmérséklet, a talaj, mert ennek függvényében indul be a vegetáció. Az átalakulóban lévő éghajlat Borsodban elsősorban az erdőket és a gyümölcskultúrát érinti. Lehetséges, hogy a magasabb területeken lévő bükkösök helyén rövidesen tölgyesek lesznek, főleg a déli lejtőkön. Az is lehetséges, hogy a Bükk-hegységből a bükkfa teljesen eltűnik majd néhány évtized múlva, mert változik az éghajlat.
A napokban is tapasztalható felmelegedés már a nyakunkon van, Dr. Rázsi szerint ezt most már megkerülhetetlen. Minden számítás azt támasztja alá, hogy ez a Kárpát-medencét különösen érinti:
„Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy speciális domborzattal rendelkező terület, ezért a megye kitettsége még a medencén belül is kiemeltnek mondható. Tehát fel kell készülnünk ezekre a szélsőségekre. Rengeteget beszélgettünk róla erdész és mezőgazdasági szakértő kollégákkal. Minden szakemberhez eljutottak a lényegi információk. Érvényesül a régi mondás igazsága: kezeljük az elkerülhetetlent, és kerüljük a kezelhetetlent. Ez minden, amit tehetünk.”