„A mi részünkről biztos, hogy szeretet várja”

Már összeállítva a csomag, ami a kórházba kell. Áll a kiságy a szobában, és a pici ruhák is rendben sorakoznak a szekrényben. Néhány nap, és megérkezik jövendő tulajdonosuk, aki ma még jól érzi magát a mama hasában, olvasható az Észak-Magyarország húsz éve, 2004. április 30-án  megjelent cikkében. A cikk apropója az volt, hogy másnap, május 1-én csatlakozott az unióhoz Magyarország, és egy olyan gyermeket kerestünk, aki már az unió polgáraként születik meg.

- Bencének fogják hívni - mondja a kismama, Tímea. Az akkori cikkben kiírtuk az édesanya és a születendő kisfiú nevét is, de sajnos, most nem sikerült elérni őket, így nem mertük. Pedig kíváncsiak lennénk, hogy hogyan alakult az életük.  - Április végére várjuk, már bármelyik pillanatban jelezhet, hogy jönni akar. S hogy milyen világ vár rá? A mi részünkről biztos, hogy szeretet. 

A „kinti” világ szépségéről már nincs annyira meggyőződve a leendő édesanya és az édesapa. Mint mondják, nap mint nap csalással, becsapással szembesülnek. Mint legutóbbi élményüknél, a lakásfelújításnál.

Világlátott ember

- Reméljük, az emberek hozzáállása is más lesz, ha belépünk az unióba - jegyzi meg Tímea. - Bízom benne, hogy csak mert bizonytalannak érzik magukat a jövőt illetően, mert nem tudják, lesz-e elég munkájuk néhány hónap múlva, próbáltak minket átverni olyannyian. 

A saját és gyermekük jövőjét nézve azonban tele vannak bizakodással. Persze hogy hisznek benne, Bence világlátott ember lesz. - Már nekünk is könnyebb egy kicsit, mint a szüleinknek volt. Neki meg még több lehetősége lesz, mint a szüleinek - állítja Tímea. - S hiszem, nem csak azért akar majd külföldre járni, esetleg tanulni, mert ott jobb. Hanem mert mi is odatartozunk. Nem lesz szakadék köztünk meg a kinti világ között. 

Még bizonytalan a jövő 

Tímea még bevallja azt is, hogy ha úgy alakulnak a dolgaik, ha lenne rá lehetőségük, ők is nekivágnának a világnak. Nincs ellenükre, hogy maguk is külföldön vállaljanak munkát. Hiszen képzettek, Tímea pedagógus, kéttannyelvű középiskolában angolul is tanítja a biológiát. De ez még a bizonytalan jövő. Most egyelőre még Bencét várják, ez a legfontosabb. Szeretnének neki testvért, akár testvéreket is. 

Mert ha mi, magyarázza Tímea, a hetvenes évek közepén születettek nem szülünk, akkor hiába a jövő ígérete, nem lesz, aki eltartsa a majdani öregeket. Most a pelenka, a kis ruhák, a tápszer ára a téma, s persze a nevelési elvek. Hogy miként lehetnek egyszerre következetesek, szigorúak és mégis liberálisak.