Rájuk lehetünk nagyon büszkék idén Borsod-Abaúj-Zemplénben (fotókkal, videóval)

A vármegyei közgyűlés 2014-ben döntött úgy, hogy a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kirobbanásának napját, 1703. június 16-át - ahogy Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke megfogalmazta - "az összetartozás méltó szimbólumaként" - Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Napjává nyilvánítják.  

A 2015. június 16-án elsőként megrendezett megyenapnak a szerencsi Rákóczi-vár adott otthont. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden esztendő június 16-a közelében megrendezik vármegyenapot.

A vármegyéért szolgálnak 

Az idei ünnep június 13-án a miskolci Vármegyeházán volt. „A vármegyenap kitűnő alkalom arra, hogy elismerjük azokat, akik munkájukkal, tevékenységükkel kiemelkedően hozzájárulnak Borsod-Abaúj-Zemplén fejlődéséhez - mondta ünnepi gondolatainak sorában Bánné dr. Gál Boglárka. - Az ő tevékenységük és másoké is szolgálat, amely folyamatosan szükségeltetik a vármegye felvirágoztatásához."  

„A megyének komoly lehetőségei vannak, amelyeket ki kell aknázni, és ehhez megszabta az irányt a június 9-i helyhatósági választás - tette hozzá."
A vármegyenap keretében adták át a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Példakép Díját, az Értéktár Díjat, a Vármegye Civil Közösségeiért Díjat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevelét.

Példa a fiatalok előtt 

Bánné dr. Gál Boglárka elnök és Szabó Gergely alelnök adta át Tóth Annának Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Példakép Díját. A díj azoknak a 18. életévüket betöltött, de 30. életévüket el nem ért, vármegyében élő és tevékenykedő, vagy a vármegyében született, vagy munkásságukkal a vármegyéhez kötődő személyeknek adományozható, akik olyan tevékenységet fejtettek ki az élet bármely területén, amellyel példaként szolgálnak a társadalom egésze, de különösen a felnövekvő, ifjú nemzedék számára.  

Tóth Anna 2003-ban született Kazincbarcikán, jelenleg is ott él. Sportolói pályafutását a Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájában kezdte, ahol Barna Imre és Tóthné Szepesi Éva testnevelők segítették elindulni sportolói karrierjét. A Miskolci Sportiskolába igazolt 13 évesen, ahol edzője, Tigyi József irányításával 2021-ben U-20-as junior világbajnokságon, 100 méteres gátfutásban bronzérmet szerzett. A DVTK-hoz igazolt 2022-ben. Ugyanabban az évben Kolumbiában, szintén U-20-as junior világbajnokságon, 100 méter gáton lett újra bronzérmes, majd Magyarország junior atlétájává választották. Ezt követően 2023-ban az U23-as Európa-bajnokságról is bronzéremmel tért haza. Tavaly augusztusban világranglista helyezésének köszönhetően futott nagyszerűen hazánk eddigi legnagyobb sporteseményén, a Budapesti Atlétikai Világbajnokságon. Öt korosztályos magyar csúcs birtokosa, aki a sport mellett a tanulást sem hanyagolja el, jelenleg is a Miskolci Egyetem nappali tagozatos gyógytornász hallgatója.

Közösségépítésből jeles 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Civil Közösségeiért Díj azoknak a vármegyében tevékenykedő, vagy egyéb módon munkásságukkal a vármegyéhez kötődő civil szervezetek, közösségek, civil jellegű nonprofit gazdasági társaságok részére adományozható, amelyek huzamosabb ideje kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, így különösen eredményes, széleskörű együttműködést alakítottak ki más szervezetekkel, egyedülálló vagy éppen össztársadalmi problémát céloztak meg, sikeres érdekérvényesítést valósítottak meg, magas szinten járultak hozzá a helyi közösség jólétéhez, értékeihez és problémáinak megoldásához. Ebben az esztendőben az elismerést a Sajókazai Őszikék Nyugdíjas Egyesület kapta. Az egyesület működése a hasznos, tartalmas, közös időtöltésről és Sajókaza intézményeivel, a térség civil szervezeteivel való kapcsolatépítésről, együttműködésről szól. Az elmúlt években számtalan programot valósítottak meg. A szomszédos településekkel is baráti kapcsolatot alakítottak ki, részesei, vendégei egymás rendezvényeinek. Számos egész napos rendezvényt valósítottak meg pályázati támogatásból a környék és a helybeli civil szervezetek részvételével. A sajókazai Radvánszky-kastély épületében évente rendeznek kiállítást a tagságuk által készített munkákból. A közművelődés jegyében Ki-Mit-Tud rendezvényeken, versmondó versenyeken szerepelnek évente több alkalommal. Tartalmas előadásokat, író-olvasó találkozókat, közös főzéseket szerveznek. Fontos számukra a hagyományok ápolása, ezért 2022-ben 19. századi ruhákat mutattak be, ebben az évben pedig hagyományőrző körjátékokat elevenítettek fel a sajókazai gyermekek számára. Az elmúlt 3 esztendőben a Magyarok Kenyere lisztadományra pályázva évente 80 helybélit tudtak támogatni, és további segítséget jelent a nélkülöző családoknak gyűjtött ruhaneműk, játékok.

Kincseink, értékeink 

A X. Kincseink Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értékdíjat három kategóriában, nemzeti értéket és a nemzeti értéket továbbfejlesztő és ápoló közösségek részére adományozza Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata. 

Ebben az évben az agrár és élelmiszer szakterületi kategória díjazottja a Trizsi Ízek kézműves lekvárok, szörpök és desszertek lett. A Trizsi Ízek termékei természetes körülmények között termett gyümölcsökből készülnek mesterséges állományjavítók, ízfokozók és színezékek nélkül. A termékek alapanyagainak egy részét az Aggteleki Nemzeti Parkban őshonos vadon termő gyümölcsök adják, mint a som, a kökény, a csipkebogyó, a fenyőrügy, a levendula, a borsmenta, a kakukkfű és megannyi, népi gyógyászatból ismert értékes növény. A termékek készítői, a trizsi asszonyok szívüket, lelküket beleteszik a munkába, az elkészítés fortélyait pedig generációkon át őrizve adják át a következő nemzedéknek.  

Szintén agrár és élelmiszeripari szakterület kategóriában egy újabb gasztronómiai különlegességet ismertek el, ez az „abaúji lábatlan tyúk", amely a 18. századtól kezdődően egészen a 20. század közepéig Felső-Magyarország egyik jellegzetes böjti ételének számított és a húsvéti ételszentelésre összekészített kosárból sem maradhatott ki. A böjti időszakban tilos volt a hús fogyasztása, mivel azonban az abaúji emberek nagyon szerették a tölteléket, ezért azt ilyenkor nem a tyúkba töltötték, hanem lábasban kisütötték. Innen kapta a „lábatlan tyúk” nevet. 

A kulturális örökség szakterületi kategóriában az idei évben az értékdíjat a Cigándi Szőttes és a Bodrogközi Múzeumporta nyerte. A cigándi népi textilművészet, amelyet a Bodrogközi Múzeumporta is őriz, több évszázados múltra tekint vissza. Az önellátó gazdálkodási formának köszönhetően a cigándi leányok, asszonyok életében jelentős szerepe volt és van mind a mai napig a maguk készítette textíliáknak. A századfordulóig alsó-felső ruhaneműt, alkalmi, gazdasági és lakástextíliákat készítettek, majd háziipari formában is hasznosították tudásukat. A népi textilművészet ezzel átszőtte a cigándiak mindennapjait. 

Az Ipari és műszaki megoldások szakterület kategóriában az idei díjazott: a gönci hordó. A középkorban a Debrecen – Tokaj – Kassa – Bártfa útvonal az egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonal volt. Gönc, a hegyaljai borok szállításával, az ahhoz szükséges hordók készítésével kapcsolódott be az útvonalba. A gönci hordó alapanyaga a közepesen kemény, kopásálló, magas csersavtartalmú „zempléni tölgy”, amely a borászatban is „fogalom”, ugyanis kedvezően befolyásolja a bor érési folyamatait és kedvező hatással van annak színére és aromájára. A többi magyar hordónál hosszúkásabb és keskenyebb a gönci, mivel a távoli piacokra igyekvő szekerek rossz, meredek utakon közlekedtek, és a jobb helykihasználás, valamint a biztonságos szállítás miatt ez a forma bizonyult a legjobbnak. A 136,6 literes gönci hordó mértékegységgé vált és az aszúborok készítésekor is fontos szerepet játszott: az aszú annyi puttonyos volt, ahány puttony aszúszem került egy gönci hordó alapborba.

Magas színvonalú munka 

Bánné dr. Gál Boglárka átadta az elnöki elismerő okleveleket is, amelyek azoknak a személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek adományozhatók, akik, vagy amelyek a vármegyéhez fűződően tartósan magas színvonalú tevékenységet fejtettek ki, illetve alkotásuk a vármegyéhez kötődően kiemelkedő jelentőségű, valamint tevékenységük vagy magatartásuk hozzájárul a vármegye jó hírnevéhez.  

Elnöki elismerő oklevélben részesült Erdélyi Andrásné Szemán Ágnes, aki általános iskolai tanulmányait Szerencsen végezte, majd Miskolcon kereskedelmi képzőben bolti eladó végzettséget szerzett. Nem elégedett meg ezzel, szintén Miskolcon közgazdasági technikumban érettségizett, majd boltvezetői szakvizsgát tett. Első munkahelye a Szerencsi ÁFÉSZ volt. A rendszerváltás után, kihasználva kereskedelmi tapasztalatait, férjével közösen divat és sportruházati boltot nyitott. Az Ági Divat közel 30 éve folyamatosan működik. A környéken élők, immár generációkon át nagyra értékelik Ágnes kedves, barátságos, empatikus személyét, fogyasztóbarát kiszolgálását. Ennek is köszönhetően nyit ki heti 6 alkalommal az Ági Divat, a plázák és bevásárlóközpontok árnyékában. Ágnes, családja támogatása mellett 40 éve dolgozik a kereskedelemben, a környéken élő vásárlók nagy-nagy megelégedésére. 

Elnöki elismerő oklevelet kapott Götli Józsefné Fejes Zsuzsanna, aki Sárospatakon született, majd a Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, ezt követően körzeti szakápolói képesítést szerzett. 1986-tól körzeti ápolónőként dolgozott a Vajdácska Községi Tanácsnál. 2003-tól Sárospatakon, az 5-ös számú felnőtt háziorvosi körzetben dr. Mészáros Kálmán háziorvos mellett végzi áldozatos munkáját. 2010-ben megszerezett ápolói végzettségét. Jelenleg is az 5-ös számú felnőtt háziorvosi körzetben dolgozik körzeti ápolónőként, immár dr. Velejti Gabriella háziorvossal. Munkáját mindig tisztességgel, becsülettel, legjobb tudása szerint végzi, és mindannyiunk, de főleg a betegek érdekeit szem előtt tartva ezt kívánja tenni a közeljövőben is.