Az illegális hulladékkal is felveszik a harcot a polgárőrök

Elnökhelyettesként már jó ideje aktívan részt vett a polgárőrség vármegyei vezetésében. Azt is tudjuk, hogy hogy sok egyéb feladata is van, hogy mást ne említsünk, Taktaharkány polgármestere, a vármegyei közgyűlés tagja, de az, hogy most az elnöke lett a vármegyei polgárőr szövetségnek, mennyire növelte meg a feladatokat, a munkát az elmúlt hetekben mit tapasztalt?

Egy nagyon jó elnökséget sikerült összeállítani a márciusban, a Miskolci Rendőrkapitányságon megrendezett Közgyűlésen. Nekem van főállásom, tehát ezt a társadalmi megbízatást nyilvánvalóan csak mellette tudom ellátni és ehhez kell egy jó csapat. Sikerült nyolc olyan alelnököt választani az Elnökségbe, akik lefedik a vármegyei polgárőr szövetség által gondozott szakterületeket és lefedik a polgárőr egyesületeket is. Ez azt jelenti, hogy ugyan a vármegyénkben 16 járás van világi szinten, – a polgárőrség tekintetében ez 17. Minden járásnak van egy koordinátora, a járási koordinátorok az összekötők az egyesületek és az elnökség között. A járásoknak a felügyeletére egy-egy alelnököt jelöltünk ki, tehát lényegében így igyekeztünk a szolgálati utat kialakítani, hogy egyesület, járási koordinátor, járást felügyelő alelnök és úgy jutnak el a vármegyei szövetség elnökéhez. Ez a munkabeosztás egyelőre nagyon jól működik, úgyhogy reméljük, ez így is marad. Egy nagyszerűen megszervezett vármegyei polgárőr szövetség vezetése az, amely elnökének választott, ezt hangsúlyozni kell. A két elődöm, néhai Szatmári Gyula és Csóra György kiválóan szervezett szövetséget építettek fel, és nagyon büszkén el is mondhatjuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Polgárőr Szövetség az országnak a legnagyobb polgárőr vármegyéje. De a legnagyobbat az egyesületek számában is kell érteni. 215 egyesületünk van, mely az országos kétezres szám tizede, és a közelmúltban vettünk fel három új egyesületet. A létszámunk tekintetében is a legkiemelkedőbb vármegye mi vagyunk, 6380 polgárőre van a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Polgárőr Szövetségnek, amely körülbelül az országos létszám 10 százaléka.

Mindjárt visszatérünk még kicsit ezekre a számokra, de menjünk egy kicsit a dolgok erejére. Ön, hogy került kapcsolatba a polgárőrséggel, hogy dőlt el az, hogy belép és polgárőr lesz?

A polgárőrség bölcsője a Taktaközben ringott, méghozzá az alapító elnök Szatmári Gyula a polgármester elődöm is, hiszen Taktaharkány első embere volt 1998-ig. Ő keresett meg 2009-ben – akkor én már önkormányzati képviselő voltam –, hogy azt javasolja, lépjek be én is a polgárőrségbe. Én ráláttam a polgárőrség tevékenységére, ugyanis a keresztapám a taktaharkányi polgárőr szervezet elnöke is volt egy időben, tehát nem volt távoli ez a dolog tőlem. De nyilván várakozással tekintve mentem el a közgyűlésre, és természetesen a hívó szóra beléptem. Aztán rövidesen, ahogy eltelt két év, sajnálatos módon Szatmári Gyula elhunyt, és mondhatjuk úgy, hogy a polgárőr pályám tekintetében felgyorsult minden, hiszen hirtelen az egyesület tagsága úgy döntött, hogy legyek én az egyesület elnöke. Ez 2011 őszén történt, ekkor ismerkedtem meg az akkori megyei vezetéssel, Csóra elnök úrral és a kollégáival. Aztán kisvártatva azt találtam, hogy már a vármegyei szövetségnek a titkára vagyok, majd alelnöke, azután 10 éve Csóra elnök úr hívására elnökhelyettesként dolgoztam mellette. Nagyon nagy köszönettel és hálával gondolok rá, hiszen ő az első hónapoktól, évektől kezdve már mint kijelölt utódjára tekintett rám. Abba az irányba terelgetett, mondhatjuk úgy is, hogy nevelgetett a polgárőrségen belül, hogy amikor eljön az idő és ő úgy dönt, hogy ezt már nem szeretné tovább végezni, akkor legyen második vonal, ahonnan előre lehet lépni, ő ezt nagyon profin végezte.

Tíz év alatt jól bele lehetett egy szervezet vezetésébe is tanulni, feltételezem, így azért sokkal könnyebb az átmenet is?

Igen, illetve alaposan megismertük egymást, Csóra elnök úr is láthatta, megbízhat abban, hogy az a szövetség, amelyet ő Szatmári Gyulával felépített, jó kezekben lesz, azt a szintet tudjuk tartani, talán tudunk egy kicsit fejlődni is. De örülök neki, hogy elfogadta azt Csóra elnök úr, hogy tiszteletbeli elnökként köztünk marad. Erről is nehéz volt meggyőzni. Először arról győzködtük, hogy maradjon még a Szövetség élén, de hajthatatlan volt a visszavonulása tekintetében. Nyilván meg lehet érteni, hiszen ő is szeretne most már több időt tölteni a családjával, illetve egészségügyi okai is voltak már a visszavonulásnak. Igyekezett, hogy amibe lehetett, abba engem bevonjon és ne újdonságként kelljen ezekkel a feladatokkal szembesülni, hanem lényegében úgy sikerült előre lépni egy lépést, hogy a feladatok ismertek voltak.

Milyen feladatai vannak manapság egy polgárőrnek, egy polgárőr egyesületnek?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a polgárőrségben való tevékenység önkéntes, így amikor bármilyen polgárőr feladatot lát el valaki, akkor azt a szabadidejéből, a családtól, hobbitól elvéve teszi. De nagyon fontos tudni azt is, hogy a polgárőrség azon túl, hogy szabadidő terhére megy, térítésmentes is. Bár sokaknak egyébként ez a hobbija is. Amit legtöbbször lát az ember, az a közterületi járőrszolgálat, a közterületi figyelőszolgálat, esetleg tanévkezdéskor, iskolák mellett a jelzőőri tevékenység, de ez a jelzőőri tevékenység lehet egy balesetnél is, ha épp a polgárőr ér oda leghamarabb. Közrend, közbiztonság terén civil szervezetként csak a polgárőrség végezheti ezt a feladatot, melyet a 2011-ben elfogadott polgárőr törvény mond ki. Valószínűleg emlékszünk még arra, hogy előtte voltak olyan egyesületek, amelyek szerettek itt-ott masírozni. Ezeknek a lehetőségét zárta el az Országgyűlés 2011-ben, amikor azt mondta, hogy aki érez magában ambíciót, késztetést, elhivatottságot, hogy a közösségért, a közrend és a közbiztonság fenntartása terén tegyen, annak a polgárőrség nyújt szervezeti keretet.

A kiegészítő tevékenységeink, közül a legtöbb talán a rendezvénybiztosítás, akár egy nemzeti ünnepen, akár egy falunapon. De például Mindenszentek környékén is, amikor a temetőben látjuk sétálni, vagy a parkolót felügyelni a polgárőröket. De van például határvédelmi tevékenység. Az eltűnt személyek felkutatásában is lehetőséget kaptunk, ahogy a térfigyelő kamerák felügyeletében is. Emellett, amely ezen az éven különös hangsúlyt kap, az a külterületeken az illegális hulladéklerakók felderítésének a feladata, mert környezetvédelmi feladataink is vannak. Ennek az évnek pedig az a kiemelt feladata, hogy az összes szolgálati óra durván 15-20 százalékát igyekezzenek a polgárőreink a külterületeken tölteni és feltárni az illegális hulladéklerakókat, illetve ezeket jelezni.

Hogyan jelentik be ezeket az illegális hulladéklerakókat?

Elsősorban van erre egy hulladék radar alkalmazás. De be lehet szólni személyesen is, például az érintett önkormányzathoz, hiszen legtöbbször az illegális hulladékot a külterületi utak mentén helyezik el. A külterületi utak rendszerint a települési önkormányzat tulajdonában vannak, így sajnos a települési önkormányzatot terheli az a kötelezettség, hogy azt onnan el kell szállítani. Erre szerencsére most voltak pályázatok. A Tisztítsuk meg az országot program II. üteme volt az elmúlt hetekben kiírva az Energiaügyi Minisztérium gondozásában. Ebben önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szervezetek pályázhattak arra, hogy az illegális hulladékot elszállítsák, és az Országos Polgárőr Szövetség is kapott egy nagyon komoly támogatást, 200 millió forintot arra, hogy mi pedig segítsünk felderíteni ezeket az illegálisan elhelyezett hulladékokat.

Említettük a számokat, hogy itt van a legtöbb egyesület, itt van a legtöbb polgárőr. Lehet-e cél, ennek ellenére még ezeknek a számoknak a növelése a jövőben?

Természetesen célunk az, hogy minél többen legyünk. Annak ellenére, hogy a legnagyobb polgárőr megye vagyunk, nyilván nem minden településen van jelenleg még egyesületünk. 358 települése van Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyének, 215 egyesületünk van, könnyen ki tudjuk számolni, hogy durván a vármegye egyharmadában nincs egyesületünk. Viszont lehetséges, hogy ezek a települések olyan kis méretűek, hogy a törvény által meghatározott minimum 10 fő össze sem jönne. Viszont az is elképzelhető, hogy szomszédos települések össze tudnak fogni és létrehoznak egy közös egyesületet. De azt is el tudom képzelni, hogy azért nincs néhány településen polgárőr egyesület, mert egyáltalán nincs bűncselekmény. Ennek ellenére is érdemes lehet létrehozni polgárőr egyesületet, így biztatok mindenkit, hogyha késztetést érez magában arra, hogy tegyen a közbiztonságért, akkor nyugodtan szervezze meg az egyesületet.

A rendőrség sem tud egyszerre minden településen jelen lenni, a közbiztonság, a közrend fenntartásában a polgárőrség az, amely a legnagyobb segítséget tudja nyújtani a rendőrségnek. Természetesen az önkormányzatok is tudnak a maguk eszközeivel, mint például kamerarendszerek kiépítésével, vagy a külterületek biztonsága tekintetében a mezei őrszolgálat létesítésével. Országos szinten nem olyan sok helyen van mezei őrszolgálat, összesen négyszázharminc, ez hétszázötven mezőőrt jelent, hiszen van, ahol egymaga dolgozik, van, ahol többen. Ha belegondolunk, a 3200 településnek ez is csak töredéke. Tehát a külterületek biztonságára is vannak olyan önkormányzatok, amelyek ilyen szinten odafigyelnek, de a nagy többségük vagy nem látta ennek igényét, vagy bármi más okból ezt nem működteti. Természetesen, amelyik településen van helyi érdekeltségű természetvédelmi terület, ott természetvédelmi őrt is tud alkalmazni, vagy a horgász egyesületek halőrt. Ők szintén egy településnek a közrendjét, közbiztonságát tudják, akár belterületen, akár külterületen segíteni, de lehet ilyen a jogosult erdészeti szakszemélyzet vagy a hivatásos vadász is.

Polgárőr rendezvényeken szó esett arról, hogy a fiatalítás terén volna feladat. Ezt hogy látja itt, a vármegyében mennyire lehet bevonni a fiatalokat a polgárőr mozgalomba?

A fiatalok bevonására egyrészt létrehozták sok évvel ezelőtt az országos polgárőr ifjúsági tábort, amely a fiatalok számára nyújt rálátást a szervezet munkájára, és egy játékos Balaton-parti rendezvényen tudnak közelebb kerülni a polgárőrséghez. Természetesen nekik azért már illik ifjú polgárőrnek lenni. Az ifjú polgárőr mozgalom kifejezetten a 14 és 18 év közötti fiatalokra összpontosít, korlátozott jogkörrel vehetnek részt a polgárőrség munkájában, de egyfajta utánpótlást tud jelenteni a polgárőrség részére. Természetesen az is adhat egy kapaszkodót, hogy az 50 óra közösségi szolgálat is megvalósulhat a polgárőrségnél, és az a fiatal, aki úgy érzi, hogy őt megfogta ez a szerveződés, csatlakozhat hozzánk. Természetesen nemcsak országos polgárőr ifjúsági tábor van, hanem vármegyei szinten is szervezünk ilyet, illetve gyerekek számára is szokott vetélkedőket szokott a vármegyei polgárőr szövetség. Tehát igyekszünk megmutatni magunkat és bevonzani azokat az ifjakat, akik úgy érzik, hogy szintén hasonló az érdeklődésük, és hajlandóak hetente, havonta néhány órát rászánni arra, hogy tegyenek a közösségért azzal, hogy szétnéznek az adott településen, vagy részt vesznek egy rendezvény biztosításában, vagy részt vesznek akár az illegális hulladéklerakók felderítésében. Természetesen örülünk annak, hogy ez beindult. Vannak is szép számmal ifjú polgárőreink, de sose mondhatjuk azt, hogy elég.

Említettük azt, hogy a fő feladat az illegális hulladéklerakók megkeresése ebben az évben. Mi volt még, amit feladatként erre az évre vagy a jövőre nézve kitűztek itt, a vármegyében?

Nagyon szeretnénk, hogy a polgárőr egyesületeinek minden olyan pályázati lehetőséget használjanak ki, amelyet a kormány kínál. Ilyenek például a Nemzeti Együttműködési Alapnak a pályázatai, egyrészt van a működési támogatás, illetve a működési és programtámogatás, amelyet összevontnak neveznek, továbbá van az egyszerűsített pályázat, amely csak formai ellenőrzésen esik át és érkezési sorrendben minden egyesület elnyeri, amely pályázik. A mi polgárőr egyesületeinek is szép számmal részt vesznek ebben, de szerintem van még hova fejleszteni ezt, hiszen vannak kiadások. Ha van gépkocsija, azt tankolni kell, annak vannak egyéb költségei is, időnként vizsgáztatni kell, időnként kereket kell cserélni és sorolhatnám. Természetesen nagyon fontos az is, hogy megfelelő öltözékben vegyenek részt a polgárőreink a szolgálatban, ehhez pedig nyilván ruhát kell beszerezni. Ha van egy közösségi rendezvény, arra is fordítani kell pénzt, ha van irodája – és az irodának a rezsijét nem az önkormányzat fizeti –, akkor természetesen ahhoz is hozzá kell járulni, és ez a Nemzeti Együttműködési Alapból igénybe vehető négyszázezer forint nagyon sok költséget tud fedezni. A vármegyei polgárőr szövetség 100 és 200 ezer forint közötti összeggel tudja támogatni a polgárőr egyesületeket. Ez is fontos, ahogy köszönjük az önkormányzatoknak is, illetve más támogatóknak, szponzoroknak, akik arra biztosítanak nekünk támogatást, hogy részt vehessünk a közösségnek az életében azáltal, hogy segítjük a közrend és a közbiztonság fenntartását.