Matyó hímzésről szóló könyvvel indult a Múzeumok éjszakája - Fotók, videó

A délután érkezők betekintést nyerhettek Szentistván ősi matyó művészetébe és a múzeum 125 éves történetébe: így indult a Múzeumok éjszakája a Herman Ottó Múzeumban. Már délután 4-kor órakor hosszú sor jelezte a múzeum bejáratánál, hogy az embereket érdekli a kultúra, és „vevők” a színes kulturális programokra. 

Visszatért a gyökereihez

Baranyi Mária, a Csibirka Egyesület alelnöke a Szentistváni matyó hímzés könyv társszerzője. A szerzőtársa Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum muzeológusa. „Szentistvánon születtem, a kezdetekről szentistváni matyólánynak vallom magam. Megtanultam néhány idegen nyelvet, diplomataként bejártam a világot, és most visszatértem a gyökerekhez, a matyó kultúrához.” – mesélt életéről Baranyi Mária a Herman Ottó Múzeum teraszán.

Szentistván teljesen egyedi matyó hímzéskultúrával rendelkezik

Az írónő szerint a 21. század emberének is fontos üzenetet hordoz a könyv. Mivel fantasztikus kreativitás rejlik a matyó hímzésben, magában a hagyományban, és a legnehezebb körülmények között is lehet csodálatos dolgokat létrehozni. A könyvben szereplő hímzések igen sok esetben petróleumlámpa fényénél készültek, mégis a világörökség részét képezik. 

„A könyvünk részletesen bemutatja az egész hímzéskultúránk fejlődését. Azt, hogy milyen hatásokat vett át és olvasztott egységes egésszé a matyó hímzés tradíciója. Három matyó település van. Általában Mezőkövesdet azonosítják a matyósággal, holott idetartozik még Szentistván és Tard. Szentistvánnak ezen belül is rendkívül sajátos matyó kultúrája van, hiszen teljesen egyedi a színvilág és a formavilág is. A hátrom matyó hímzéses kultúra azonos gyökerekből alakult ki, később azonban a fejlődésük különbözővé vált, és a matyó népviselet is teljesen más a három településen” – avatott be minket a matyó kultúra titkaiba Baranyi Mária. 

Könyvbemutató a 125 éves Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiről

Az érték összeköt címmel mutatkozott be délután 5 órától a miskolci múzeum gyűjteményeiről szóló kiadvány. Benne a legszebb műtárgyakkal, érdekes történetekkel, az emblematikus épületekkel és a múzeumtörténet legfontosabb szereplőivel. Elég széles a spektrum, hiszen az ásványoktól kezdve a régészeten át a kortárs képzőművészetig számos gyűjtemény szerepet kap a kötetben, a fotótárat és a numizmatikai gyűjteményt is beleértve. Több mint 400 fotó illusztrálja a kötetet 352 oldalon keresztül. 

Dr. Hajdú Ildikó, a Herman Ottó Múzeum általános igazgatóhelyettese szerint ez az év nemcsak amiatt volt fontos, mert intézményük megnyerte az Év Múzeuma díjat, hanem azért is, mert most van múzeumunk alapításának 125. éve: „Azok a miskolci, Borsod vármegyei polgárok alapították, akik fontosnak tekintették a város kulturális értékeit, és meg akarták őrizni a múltunkat, hogy továbbadhassuk a következő generációnak. Ők elhatározták, hogy alapítanak Miskolcon egy múzeumot. A Borsod-Miskolci Múzeumot, amely az 1950-es években vette fel Herman Ottó Múzeum nevet.” 

Dr. Hajdú Ildikó kiemelte: a 125 év alatt a múzeumnak 12 gyűjteménye lett. Ezek különlegessége és a múzeum története jelenik meg a Múzeumok éjszakáján bemutatott könyvben.

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.