Még soha nem volt olyan kevés bűncselekmény Miskolcon, mint tavaly

Az Európai Bizottság nyolcvanhárom európai városban vizsgálta az életminőséget, több mint hetvenezer embert kérdeztek meg egy tavalyi felmérésben, amelynek idén tették közzé az eredményét. Érintették a közbiztonságot is, melynek kapcsán azt kérdezték az emberektől, hogy mennyire érzik magukat biztonságban egyedül egy éjszakai séta során az adott városban. A miskolciakat is kérdeztek, és a megkérdezettek kevesebb, mint fele mondta azt, hogy biztonságban érzi magát, tehát több mint a fele úgy érzi, hogy hogy nem biztonságos neki este kimenni az utcára. Így Miskolc eléggé a lista végére került ebben a felmérésben. De a közelmúltban készült egy élhetőségi felmérés, szintén hasonló módon és abban sem szerepelt túl jól Miskolc, de az úgynevezett boldogságtérkép felmérésekben is mindig rosszabbul szerepel a város, mint a nyugat-magyarországiak. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire szubjektív vagy objektív egy ilyen eredmény, ennek is próbáltunk a végére járni Bakk Richárd rendőr ezredes, rendőrségi tanácsos, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője segítségével.

Mit gondol Bakk Richárd a miskolci polgár erről a felmérésről és mit gondol a miskolci rendőrkapitány?

Ketté bontanám a választ, ahogy a kérdés is így hangzott el. Miskolci polgárként én azt gondolom, hogy Miskolc megítélése nemcsak a közbiztonság területén, hanem más területeken is valamivel alá lő a valóságnak. Tehát szerintem nem olyan drámai a kép, mint amit egyes felmérések lefestenek. Nem ismerem ennek a felmérésnek a pontos mechanizmusát, hogy hány embert kérdeztek meg Miskolcról, milyen korcsoportokat. Én azt tudom elmondani, hogy az objektív tények azt mutatják, hogy a közterületen elkövetett bűncselekmények száma nagy mértékben visszaszorulóban van. Történnek jogsértések nyilvánvalóan, hogyha csak olyan embereket kérdeztek meg, akik tavaly áldozattá váltak, akkor nyilvánvalóan ők félnek és nem elégedettek a közbiztonsággal. De ennek az éremnek azért több oldala van. Én azt gondolom a szubjektumot sok minden befolyásolja. Az emberek véleménye kialakul, és az objektív tények talán a legkevésbé képesek arra, hogy alakítsák azt. Közelmúltbeli példát tudok rá hozni, hogy amikor az egyik miskolci lakótelepen volt egy esemény, egy úriember az erkélyéről egy airsoft puskával, – amivel egy műanyag lövedéket lehet kilőni – galambokat riasztott el olyan módon, hogy töltényt nem tett ebbe a puskában, hanem a hanghatást kiváltásával, a puska üresen elsütésével riasztotta el a galambokat az erkélyéről, mert összepiszkolták azt. Ez már az országos médiában úgy jött le, hogy borzalom, lövöldözés Miskolcon az egyik lakótelepen, ami köszönőviszonyban nem állt a valósággal. Igen értem, hogy a szalagcímek érdekesebbek voltak, de az objektív valóságot így figyelmen kívül hagyták az emberek, és sajnos ez sokakban lecsapódik.

Mi a helyzet a miskolciakkal, őket is befolyásolják az ilyen hírek? Mit lehet tenni ennek a feloldására?

A közelmúltban voltam egy közbiztonság témakörében szervezett lakossági fórumon, ott idős nyugdíjasok is megfogalmazták a félelmeiket, mely szerint a villamosmegállótól félnek elmenni az otthonukig, ami egyébként nincs messze, és mikor megkérdeztem, hogy mitől félnek, hogy történtek-e támadások, atrocitások a környéken, arra nemmel válaszoltak. De ők mégis félnek. Nem azért, mert már történt valami velük, vagy akár a környezetükkel. Ezt a félelmet feloldani nagyon nehéz. Azt gondolom, hogy ez össztársadalmi felelősség, mi rendőrök azzal tudjuk feloldani, hogyha egy látható rendőrséget prezentálunk a városba, és megnyugvással látják, hogy van, aki vigyáz rájuk. Azzal tudjuk még feloldani az ilyen félelmeket, hogyha történnek jogsértések, – mert történnek nyilvánvalóan Miskolcon is, mint a világ bármely táján –, akkor azoknak az elkövetőit minél nagyobb hatásfokkal eljárás alá vonjuk és bíróság elé állítjuk, hogy bíró döntsön arról, hogy mit érdemel az a bűnös.
Mi egyébként a rendőrségi tapasztalat, mik azok a bűncselekmény típusok, amelyek a leginkább befolyásolják az emberek szubjektív biztonságérzetét?

Én azt gondolom, hogy a közterületen elkövetett bűncselekmények. Sőt, nemcsak a bűncselekmények, hanem jogsértések, akár szabálysértések is. Biztos vagyok abban, hogyha a villamoson látnak egy társaságot, akik mondjuk napraforgómagot fogyasztanak és a héját szétszórják, az a szubjektív közbiztonság érzetre negatív hatással van. Jogosan, mert ilyet jó érzésű ember nem csinál, még, ha ez bűncselekményt nem is valósít meg. Egy kisebb fokú jogsértést igen, és amennyiben a kollégáink ezt észlelik, akkor el is járnak benne.

Erre fűzném fel azt, hogy gyalogos szolgálatokat szervezünk a városban, már hosszú ideje. Nem egy új találmány ez, az utóbbi időben, viszont a tömegközlekedési eszközökre is felküldjük a rendőr kollégáinkat, hogy utazzanak a utazó közönséggel, és hogy ha látnak ilyen jellegű magatartásokat, ami a többségi társadalom szemében már nem elfogadható, akkor intézkedjenek. Ezek az ilyen cselekmények abszolút alkalmasak arra, hogy aláássák a szubjektív közbiztonsági helyzetet. Ha valakinek betörnek a lakásába, nyilvánvalóan megrendül a biztonságérzete, de ilyen kevés történik, tavaly Miskolcon az elmúlt évek évtizedek mondhatom, legkevesebb lakásbetörése történt, tehát nem ezek jelentik az igazán nagy problémát, mert ezekből kevés van. A rablás, amikor valaki erőszakkal mástól elveszi az értékeit az egy nagyon súlyos bűncselekmény, és abszolút alkalmas arra, hogy megrendítse az állampolgárok biztonságérzetét, de ez ritkán fordul elő.

Még emlékszem pályám kezdetén a kilencvenes évek végén kétszáz rablás is történt egy évben Miskolcon, tavaly pedig huszonöt darab volt. Nyilván erre mondják, hogy egy is sok, egyetértek, szeretnénk megelőzni ezeket, de azért látni kell, hogy honnan indultunk és most hol tartunk. Mi sem vagyunk teljesen elégedettek, mi rendőrök is jobbat szeretnénk, mindig jobbat, annak ellenére, hogy látjuk, hogy azért egy igen jó pályán állunk, jó irányba halad a közbiztonság, de szeretnénk, hogy jövőre még jobb legyen, még kevesebb bűncselekménnyel.

Itt most elhangzott 1-2 szám és akkor térjünk rá az objektív dolgokra:  hogyan alakultak Miskolc tekintetében összbűncselekmény-számban az elmúlt évek?

2010-ig vezetjük vissza konszolidáltan a statisztikát, abban az évben Miskolc városban még nagyjából nyolcezer bűncselekmény történt. Tavaly ettől jóval kevesebb, 3185, és ez a tavalyi esetszám a megelőző évi 2022-es évhez képest is több mint 6 százalékos visszaesés. Rekordokat döntögettünk, soha nem volt még olyan kevés bűncselekmény kategóriánként, mint tavaly! Például garázdaság, testi sértés gépjármű feltörés terén is. Mindössze 15 autót törtek föl Miskolcon tavaly, és egyetlen autót sem loptak el a városban. 2023-ban volt először ilyen, korábban azért 2-3-4 autólopásos eset előfordult.

Néhány kategóriában tényleg rekordokat döntöttünk, rekord alacsonyra sikerült visszaszorítani a bűncselekmények számát, és vannak olyanok is, ahol ezt nem mondhatjuk el magunkról. Ilyenek az online térben elkövetett cselekmények, csalások rengeteg történik, és ezeknek a száma dinamikusan emelkedik évről évre.

Ez viszont messze nem miskolci sajátosság, hiszen az országban, sőt az egész világon emelkedő tendenciát mutat.

Nagyjából a covid idején robbant be ez a köztudatba, akkor elterjedt, hogy mindenki maradjon otthon, és rendelték a csomagokat, előtte is megvolt ez már nyilván, de akkor robbanásszerűen megemelkedett az online kereskedelmi ügyletek száma, és onnantól azt látjuk, hogy van egy elkövetői réteg, aki ráállt erre az üzletágra, és nagyon sok online csalás történik. Nemcsak úgy már mint korábban, néhány évvel ezelőtt, hogy különböző értékeket felkínálnak eladásra, és nem küldik el a vételárat kifizető sértettnek a terméket, hanem a bankkártya adatoknak a különböző módú megszerzésével nagyon sok kárt tudnak okozni. Ez egy dinamikusan fejlődő szegmense a bűnözésnek, amire a rendőrségnek nyilván reagálnia kell. Mi itt Miskolcon meg is tettük, tavaly március elsejével az országban elsőként állítottunk fel egy úgynevezett kiber csoportot, és ennek a csoportnak az a dolga, hogy kifejezetten ezeket a bűncselekményeket nyomozza, vizsgálja és próbálja az elkövetőket minél nagyobb hatásfokkal eljárás alá vonni. Tényleg arra kérek minden állampolgárt, hogy egy egészséges bizalmatlansággal szörföljön az interneten, főleg amikor gazdasági döntéseket hoz. Nagyon sok csaló áll készenlétben, és különböző módszerekkel próbálják megfosztani az állampolgárokat a pénzüktől. Egyre szofisztikáltabb módszereket alkalmaznak, és tényleg nincs olyan szegmense a társadalomnak, se korosztályt se iskolai végzettséget nézve, akik nincsenek veszélyben. Aki minden nap használja az internetet és készségszintű módon, a pénzügyekben is tájékozott, azzal is előfordul, hogy online csalás áldozatává válik. Pont ezért, mert rutinszerűen kattintott rá egy egy linkre, és lehet, hogy már abban a másodpercben rájön, hogy ez hiba volt, de mégis megtette. Tehát tényleg fokozott figyelmet kérnék, és mindenki hívja fel a ismerősei szomszédai rokonai figyelmét, hogy nagyon körültekintőek legyenek. Nincsenek csodák, tehát nem árulnak értékes dolgokat fillérekért. Senki nem kérhet banki adatokat, bankkártya adatokat, legyünk egészségesen bizalmatlanok az ilyen kérdésekkel szemben!

Mi a helyzet egyéb közterületen elkövetett bűncselekményekkel? Az utóbbi években a belvárosban egy kicsit felpezsdült az élet a szórakozóhelyek tekintetében, sok a fiatal, akik esetenként ittasak és hajlamosak túl jól érezni magukat, vagy balhéba keveredni. Hogy látják ezt és hogyan tudják kezelni?

Igaz, hogy a belvárosban megpezsdült az élet, és erre reagáltunk is. Gyakorlatilag ez már a harmadik olyan tavasz, amikor elkezdtük azt a belvárosi portyát, ami azt célozza, hogy hétvégente ne történjen, vagy legalábbis minél kevesebb jogsértés a városban. Gyakorlatilag péntek esténként, szombat esténként hajnalig nyúlóan bent vannak a kollégáim a belvárosban 4-6 fős csoportokban, és az a cél, hogy megelőzzük a jogsértéseket. Hogy lássák az emberek, hogy itt van rendőr, itt nem érdemes garázdálkodni, vagy éppen a különböző véleménykülönbségeket erőszakos úton rendezni, mert ezek rendre előfordulnak azért a szórakozóhelyek környékén. Ha pedig mégis megtörténik ilyen, akkor minél hamarabb meg legyen a tettenérés, hatóság elé tudjuk állítani az elkövetőt. Ezek a portyák rendszeresek a hétvégén, csináljuk őket. Egyébként a közterületi bűncselekmények tekintetében azt el tudom mondani, hogy a tavalyi év egy 20 százalékos csökkenést hozott, tehát jelentősen visszaszorult a közterületi bűncselekményeknek a száma. Több összetevős történet ez, nyilván a mi munkánk is benne van, az előbb említett belvárosi portya szolgálat is benne van, hogy próbálunk minél magasabb szintű rendőri jelenlétet mutatni, illetve a térfigyelő kamerarendszer működtetése is benne van, mert vannak olyan közterületi bűncselekmények, amik abszolút nem erőszakosak. Teszem fel, hogyha egy gépkocsit feltörnek a belvárosban vagy bárhol közterületen, az közterületi bűncselekménynek számít. Ezeknek a megelőzésére azért a kamerarendszerek is jók, és nemcsak a önkormányzat által működtetett kamerarendszer, hanem a különböző cégeknek, magánépületeknek a kamerája is előmozdítja a vagyonvédelmet, és ennek van egy ilyen megelőzési vonzata is.

Említette a rablásokat kifosztásokat. Ha jól tudom, akkor ebben a tavalyi évben nagyon jó volt a felderítési mutató. Ez hogy alakult?

Igen, a rablások terén gyakorlatilag évek óta mondhatom, hogy százszázalékos vagy ahhoz közeli felderítési mutatóval zárt a kapitányság. A tavalyi év is ilyen volt, mindössze egy olyan rablás történt tavaly, amikor nem találtuk meg az elkövetőjét, de még keressük, és ebben elég kitartóak vagyunk.

Emlékszem egy jó 10-15 évvel ezelőtti sajtótájékoztatóra a főkapitányságon. Bűnügyi adatok, tendenciák voltak terítéken, és akkor elhangzott egy olyan, hogy a rendőrség azt javasolja, hogy főleg péntek, szombat késő este a Búza teret és környékét egyedül kerülje el mindenki, mert ott könnyebben válhat bűncselekmény áldozatává. Ma vannak olyan pontjai a városnak, ahol jobban kell figyelnie az egyszerű állampolgárnak és a rendőrségnek is koncentrálnia?

Összességében azt tudom mondani, hogy erőszakos jellegű közterületi bűncselekmények általában a szórakozóhelyek környékén fordulnak elő olyan állampolgárok között, akik korábban a szórakozóhelyen tartózkodtak. Nagyon gyakran merül fel a háttérben az ittasság és valamilyen fajta előzetes véleménykülönbség, amit így próbálnak rendezni. Az útonállásszerű támadás, rablás az teljesen elvétve fordult elő a városban, ott inkább az alkalom szüli ezt az eseménysorozatot, az nem koncentrálódik egy bizonyos városrészhez. Tehát ehhez két dolog együttállása kell, hogy egy időben legyen egy olyan sértett, aki könnyen válhat áldozattá, meg egy olyan elkövető, aki meglátja a lehetőséget egy sikeres bűncselekmény elkövetéséhez. Nagyon gyakran látjuk azt, hogy a rablások sértettjei, akitől mondjuk erőszakkal elveszik az értékeiket, azok meglehetősen illuminált állapotban vannak. Azt látjuk, hogy az elkövetők sokkal nagyobb valószínűséggel támadnak meg egy ilyen ittas, képességeinek nem teljes birtokában lévő embert, mint aki teljesen józan – és ez bárhol előfordulhat a városban. Én azt gondolom, hogy bűnmegelőzési tanácsokat ilyen téren lehet adni, ha valaki elmegy szórakozni, akkor előre tervezze meg a haza útját, és ne legyen potenciális áldozat.

A bűncselekményeknek mindig van egy látenciája, egy olyan rétege, amiben nem történik rendőrségi eljárás, mert az nem is jut a hatóság tudomására, a sértett nem tesz feljelentést. Egy ilyen dologról pont nehéz lehet beszélni, de mégis mi a tapasztalatuk, mennyire van ez most jelen Miskolcon?

Biztos, hogy van valamilyen fokú látencia. Biztos, hogy nem mindenki fordul hozzánk akit káreset ért, de én azt gondolom, hogy sikerült csökkenteni az elmúlt időszakban a látencia mértékét. Abból gondolom ezt, hogy az állampolgárok manapság már egészen kicsi jogsértésekkel is bizalommal fordulnak hozzánk. Sokszor majdhogynem megmosolyogtató, hogy mi miatt, viszont tényállás szerű, megvalósít, akár szabálysértést, akár bűncselekményt, és eljárunk ezekben az ügyekben is. Tényleg közhely, de igaz, hogy nincs kis ügy és nagy ügy. Mindegyik üggyel egyformán foglalkozni kell. A lakásbetörések kategóriáját azért szoktam említeni a látencia kapcsán, mert akinek betörnek a lakásába, ott gyakorlatilag elenyésző, hogy valaki ne tegyen bejelentést, feljelentést, ott a látencia azt gondolom, hogy szabad szemmel szinte nem látható, és a tavalyi évben volt a legkevesebb lakásbetörés Miskolcon az elmúlt tizenegynéhány évben.

Azt egyébként lehet tudni, hogy mik eredményezik ezeket a javuló számokat, hogy mi minden van emögött?

Én azt gondolom, hogy ez egy összetett kérdés és összetett a válasz is. Nyilvánvaló, hogy nem kizárólag a rendőrség érdeme az, hogy csökkent a bűncselekmények száma. 2010-től napjainkig szinte folyamatosan egy társadalmi jelenség ez, és társadalmi összefüggések állnak emögött, aminek egyik alkotóeleme a rendőrség is. Nyilván a mi munkánk is hat a közbiztonságra és a regisztrált bűncselekmények számára, de nem kizárólagosan nekünk van rá hatásunk. A munkaerőpiac helyzete azért az elmúlt időszakban látjuk, hogy sokat javult. Rendőrként nem vagyunk szociológusok, de azt azért látjuk, hogy a munkaerőpiac több embert képes felszívni, mint korábban. Én magam is több olyan korábbi elkövetőmet láttam munkásruhában, aki korábban mással kereste a kenyerét, és ez egy pozitív irányba tereli a regisztrált bűncselekmények számát is. Biztos vagyok benne, hogy a gazdasági környezetnek a fejlődése kedvezően hat a bűncselekmények számára. Nyilván a rendőrség is benne van ebben, a térfigyelő kamerarendszerek is benne vannak, a különböző cégeknek a vagyonvédelmi törekvései, hogy megőrizzék a saját vagyonukat, az is jó irányba viszi a történetet. Tehát ez egy összetett dolog. Azt gondolom, hogy ez nem is a rendőrkapitánynak, hanem inkább a szociológusok dolga megfejteni, de tény és való, hogy az elmúlt időszak e tekintetben kedvező folyamatokat hozott. Ha nyomozati vagy felderítési eredményességet nézzük, az már inkább a rendőrség számlájára írható. És most ezek a számok, amik az elmúlt időszakban születtek gyakorlatilag büszkeségre adhatnak okot, azért ezeket mi hoztuk össze. Az manapság sem jellemző, hogy valaki megbánva bűneit bejön a rendőrségre és feladja magát. Tehát az én kollégáim nyomozzák ki ezeket az elkövetőket és teszik ezt nagyon jó hatásfokkal.

Milyen hatékonysággal?

72,1 százalék volt tavaly a nyomozati eredményesség, ez azt jelenti, hogy az ügyeknek ekkora százalékát fejeztük be eredményesen, és állt bíróság elé az elkövető. Több kategóriában, ilyen a lakásbetörés, a lopás rekordokat döntögettünk a nyomozati eredményességben. Ez mindenképp jó. Én azt gondolom, hogy a társadalomnak is az az érdeke, hogy ha valaki bűnt követ el, akkor kapjon egy erős figyelmeztetést a társadalomtól, hogy ez nem volt helyes. Azt a kriminológusok is elismerik, hogy egy cselekményt nem elég büntetendővé tenni, akár a Btk-ban nagyon erős büntetési tételekkel fenyegetni. Ez önmagában még alkalmatlan arra, hogy visszatartsa az elkövetőket, az elkövetést. Mert ehhez kellett az, hogy jó eséllyel eljárás alá is vonják őket. Tehát ha nem tartanak az elkövető-jelöltek komolyan attól, hogyha bűnt követnek el, abból felelősségre vonás is lesz, akkor mindegy, hogy hány évvel fenyegeti őket a jogszabály. Valóssá kell tenni ezt a veszélyt, és azt gondolom, hogy ez a 70 százalék feletti eredményesség ez valós veszéllyé teszi, hogy aki Miskolcon a bűn útjára lép jó eséllyel számonkérésre fog kerülni.

Említette ezt, hogy, hogy mindenféle akár egészen kis ügyekkel is fordulnak a rendőrséghez az állampolgárok Miskolcon. Mi a tapasztalat, hogy alakult a város lakosságának a rendőrökhöz való hozzáállása?

Gyakorlatilag, hogy az állampolgárok, hogyan állnak a rendőrséghez, attól függ, milyen állampolgárról beszélünk. Ha a tavaly regisztrált 3185 bűncselekmény valamelyik elkövetőjéről beszélünk, ő biztos, hogy nem a legnagyobb megbecsülés hangján szól a rendőrségről, de nem is kell nekünk népszerűnek lenni, hanem hatékonynak. Én azt látom, hogy a normákat betartó többségi társadalomnál a rendőrök elfogadottsága, megbecsültsége az jobb, mint korábban, sokkal jobb. Azért a mai rendőri generáció teljesen más, mint a nyolcvanas, kilencvenes évek generációja. Másképp intézkedünk akár egy közúti közlekedési eset, akár egy nyomozás során. Én nagyon bízom benne, hogy nem csapnak be azok a visszajelzések, amik eljutnak hozzám, hogy kulturáltabban intézkedő, intelligensebb rendőrök látják el a munkát, és ezt szeretnénk a mi magunk módján erősíteni, a lehető legmagasabb szintig.