Amikor a hangok az ellenségeink: a mizofónia

A mizofónia, a szelektív hangérzékenység szindróma egyike a ritka betegségeknek, és a nőknél jóval gyakoribb, mint a férfikanál.

Kiderült, hogy a randipartnere mizofón

Az egyik kollégánk hívta fel a figyelmünket erre a jelenségre. Történt ugyanis, hogy a férfi egy alkalommal randizott egy hölggyel, aki bevallotta neki, hogy van egy elég „érdekes” tapasztalata a hangokkal kapcsolatban. És megemlítette a mizofóniát, ami az ő értelmezésében a hangokra való túlérzékenység. Mondott is gyorsan három kézzelfogható példát: idegessé válik, ha hirtelen fékez mellette egy autó a sztrádán, amikor valaki felráz mellette egy egyterű irodában ivás előtt egy rostos italt, és amiatt is, ha valaki chipset rág a közvetlen közelében. 

Erre kollégánk a hirtelen fordulattól alaposan meglepődött, és a hölgy megkérdezte tőle: „Min csodálkozol? Gerald Depardieu is mizofón!”

Egy meglehetősen ritka érzékenységről van szó: minden mizofónnál egyedi az, hogy milyen hangra érzékeny. 

A rágás hangja

A rágás hangjai teszik például feszültté Szabó Edinát. Ilyen az, ha valaki chipset ropogtat mellette, és az is amikor valaki egy almát eszik a közelében. Gyakorlatilag minden ropogtató rágási hangja nyugtalanságot kelt benne.  Más a helyzet, amikor ő maga rág és ropogtat ételeket. Az nem váltja ki belőle ezt a frusztrációt, annak ellenére sem, hogy a saját rágását belülről jóval hangosabban hallja az ember. A környezete már alkalmazkodott különös érzékenységéhez. A lánya ekkor már automatikusan azt mondja neki: „Jól van, anya, akkor odébb ülök.”

Nehéz leírni, mit érez beszélgetőpartnerünk a rágáshangok hallatán. Rendszerint elönti a belső feszültség, és ez egészen addig tart, amíg el nem múlik a hang. A hang eltűnésekor elillan a feszültség, és nem hagy benne semmilyen hosszútávú nyomot. 

„Olyan, mintha ez mindig része lett volna az életemnek, csak nem tudtam a jelenség nevét. Hat-nyolc évvel ezelőtt szembejött velem egy cikk: Önt is idegesíti mások rágásának a hangja? Akkor láttam konkrétan leírva a mizofónia elnevezést. És jött a nagy felismerés, hogy nekem ez a bajom. És egy kicsit megkönnyebbültem: nincs velem nagy baj, mivel ennek neve is van.”

Távoli köszörülés és a dobolás hangja

Kolaj László bizonyos hangokra rendkívül érzékeny, másokat viszont meg sem hall. 

„Rettenetesen zavarnak a magas hangok, például amikor valaki elszántan köszörül. Ugyanez a helyzet a mély tartományokkal, amikor – még ha messze is van – hallom a dobot egy zenében. Ezzel szemben megesik, hogy egyáltalán nem érzékelem, amikor például a macska nyávog az ajtó előtt. A feleségem kérdezi is sokszor tőlem, hogy semmit sem hallottál?”- avatott be minket a hangokkal kapcsolatos tapasztalataiba. Előfordul, hogy a „hatodik szomszéd” végez valamilyen munkát, és a környéken senki más nem hallja, csak Kolaj László.  Ilyenkor a férfi frusztrációt érez: mintha korlátoznák a szabadságát. Emellett az is nagyon érzékenyen érinti és idegesíti, ha az utcán sétálva elhúz mellette egy kocsi, és bömböltetik benne a zenét. A zenei koncerteken nem zavarja a dobhangolás: szerinte ez abban az esetben szokott előfordulni, amikor a dobolás hangjának hallgatása nem az ő választása. 

A hangok más téren is befolyásolták a férfi életét, a pályaválasztásában is nehézséget okoztak: „Mindig is rossz volt a helyesírásom, és ez a halláshoz kötődik. Olvasni jól tudok, de vannak hallásbeli hiányosságaim. Nagyon fiatalon jogász szerettem volna lenni, a helyesírásom miatt azonban akkor meg sem próbálkoztam a felvételivel, más pályát választottam. Aztán később levelezőn summa cum laudével végeztem el a jogot.”