2024.07.21. 10:00
Diósgyőr kohászai szívvel, lélekkel segítettek
Hatalmas árvíz volt hetven éve, 1954 júliusában Budapesten és környékén.
A diósgyőri kohászat napjainkban. Már 15 éve, hogy leállt a termelés a legnagyobb gyárban, akkor már nem is LKM-nek, hanem DAM-nak hívták
Fotó: ÉM
A Lenin Kohászati Művek martinászai, kohászai, hengerészei és műszakdolgozói voltak az elsők megyénkben, akik anyagi támogatást ajánlottak fel az árvízkárosultaknak
– számolt be a hírről hetven évvel ezelőtt, 1954. július 21-én az Észak-Magyarország. A lap ekkori számai szinte másról sem szóltak, minthogy hogyan segítenek a Budapest környéki árvíz károsultjainak vármegyénk cégei, munkásai és magánszemélyek. Utánanéztük: 1954 júliusában valóban hatalmas áradás indult a Dunán. Az árvíz következtében több ezer ház összedőlt vagy megrongálódott. A legveszélyesebb helyzet a Szigetközben alakult ki, ahol július 8-án elrendelték a legmagasabb fokú készültséget. Július 15-én és 16-án azonban Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél átszakadt a gát, és 550 millió köbméter víz zúdult ki a folyóból, elöntve a Szigetköz jelentős részét. Július 20-án Győr-Révfalut is elöntötte a víz. A dunai árhullám az addig mért legnagyobb volt, azt megelőzően 1899-ben volt a legmagasabb a vízszint.
Diósgyőrben röpgyűlést tartottak az üzemekben – idézzük újra a 70 évvel ezelőtti Északot. – több mint 14 ezer dolgozó vett rajta részt. Rövid idő alatt 1400 dolgozó 36 ezer 638 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak segítésére. Név szerint is említi a cikk a legtöbbet adományozókat: a finomhengerműben Kormos Lajos, Négyesi István és Járó Pál hengerészek 80, illetve 100 forintot adtak. „Kormos elvtárs a röpgyülésen elmondotta, hogy szívük minden melegével együtt éreznek a dunai árvíz károsultjaival, valamennyien szívesen segítik őket forintjaikkal, hogy a bajbajutottak minél előbb boldogan, nyugodtan élhessenek".