Négyezer ötszáz kólás ereklyét gyűjtött a miskolci Kovács György - Fotók

A 61 éves Kovács György a 2000-es évek elején egy amerikai jégkrémüzemben dolgozott. Közben valósággal beleszeretett a nem hagyományos Coca-Colás üvegekbe, és imádja a különleges ízesítésű kólákat. 

Amerikában kezdődött a nagy „kólamánia”

Magyarországon abban az időben a világhírű kóla csak 1 literes és 0,25-ös kiszerelésben jelent meg a boltok polcain. 

„Az eredeti amerikai kóláknak teljesen más volt az alakja. Ott hosszúkás kialakítású, nyújtott kólásüveget készítettek, míg hazánkban karcsúsított üvegből ittuk a kólát akkoriban, ami leginkább egy csinos hölgy alakjára emlékeztetett”- beszélt „nemzetközi kólatapasztalatiról” Kovács György. Kezdetben csak négy kólásüveget hozott haza a lehetőségek országából.

Visszatérve Magyarországra a Szemere Bertalan Szakközépiskolában büfésként dolgozott, rengeteg kólásüveg fordult meg a kezei között. Felfigyelt arra, hogy a kólásüvegek jelentős része meglehetősen régi benyomást keltett, kopott volt. Ezeket is a kezdetleges gyűjteményéhez illesztette, amely évről évre rendületlenül gyarapodott. Mert közben nemcsak kólás üvegekkel bővült a felhalmozott mennyiség, hanem olyan kólás naptárakkal és bögrékkel, amelyek kaphatóak és elérhetőek voltak. A rokonok és barátok értesültek Kovács György gyűjtőszenvedélyéről, és kiegészítették a növekvő kollekciót.

Japánban létezik fehér clear kóla, a kanadaiak juharsziruposan szeretik

A férfi egy kóla gyűjtőcsoport tagja lett. Innentől még jobban beindult a folyamat, és rengeteg mindent vásárolt a csoporttagoktól, csereberéltek is egymás között. 

A változatosság gyönyörködtet, és ez a kólára is igaz! Mert Kovács György szerint számos olyan változatban vannak kólák, amikről Magyarországon nem is tudjuk:

„Létezik kanadai juharszirupos ízesítésű kóla, Japánban pedig teljesen fehér színű clear kólát forgalmaznak. Náluk jól ismert a Coca-Cola Plus, egy étkezést segítő kólafajta is. A Felkelő Nap Országában, Japánban, valamint Romániában népszerű a barackos ízesítésű kóla. Ugyancsak a románoknál felkapott a szedres ízű kóla, náluk ugyanis sok olyan kólás íz jelenik meg a boltokban, amit nálunk sosem vezettek be. Imádom az ilyen különleges ízesítésű kólákat, nálam otthon összesen 16 van készleten, így a japán clear colából is. Amiből nincs, az valószínűleg azért van, mert már megittam”- avatott be minket a kóla különleges ízeibe Kovács György.

A Coca-Cola a gyűjtőnek a kólás tárgyak gyűjtése egy sajátos nosztalgia a régi idők és Amerika iránt.

„Számomra a kólás tárgyak és üvegek gyűjtése jelenti az igazi kikapcsolódást. Ezek a palackok, a sajátos ízek mindig az amerikai életstílust juttatják az eszembe. Az ottani szép napokat, a jólétet, a könnyű megélhetést”

Ahány ország, annyi kólafajta

A Coca-Cola a gyűjtő szerint minden országban más, mivel a hozzáadott íz, a szénsav dúsítása is befolyásolja az aromákat. A magyar Coca-Cola pár apróságban különbözik más nemzetek ízeitől, de nyilván nagyon hasonlít hozzájuk. György szerint a Pepsi íze sem különbözik nagyban a Coca-Colától:

„Utóbbi azért lett szerintem sikeresebb, mert jobb volt a marketingje, a reklám tette világhírűvé.”

Kovács György személyes kedvence a kanadai juharszirupos változat, ezt érzi a legkülönlegesebbnek. Nem azért, mert annyira édes lenne, sokkal inkább azért, mert különleges, más módon édes, mint ahogyan azt mi a saját Coca-Colánk esetében megszoktuk. 

Különleges kólás készletek

Kovács György 4500 kólás ereklyét gyűjtött eddig. Ezek között szerepel jelvény, póló, cipő, üveges, dobozos és flakonos kóla. Az érdekességek sora azonban csak itt kezdődik: a saját kollekciójában tudhat egy kólás lámpát, és Hong Kongból van egy tiszta tömör kristályból készített üvege is. Orosz földről pedig vett egy Coca-Colás porcelánkészletet. 

Ami talán a legszürreálisabb: még kólás kenyérpirítója is van, amely a kóla logóját rápirítja a kenyérre. Ezt a különlegességet még a Covid-járvány előtt a Zsarnai piacon lelte, ami régebben valósággal hemzsegett az ilyen érdekességektől. Napjainkban a miskolci régiségvásár szintén zseniális „lelőhelynek” bizonyul számára: „Erre rendszeresen eljön három-négy ember, akik járják az ország minden sarkát, kuriózumokat szereznek be, és elhozzák nekem az érdekes kólás tárgyakat, mert tudják, hogy gyűjtöm, és jönni fogok érte”.

A több mint 4000 kólás tárgyhoz a feleségének is volt egy-két szava

Az elmúlt több mint húsz év alatt egyre nőtt a kólás ereklyék száma a pincében, amiről persze Kovács György feleségének is megvolt a maga véleménye. Amikor megismerkedett a jelenlegi, második feleségével, elvitte az otthonába, és megmutatta neki a pincében lévő tekintélyes kólagyűjteményét. 

„Elmondta: a lakásba be sem teheti a lábát a sok kóla, mert ha az egyikük beakasztja a lábát, akkor jön majd az összes többi is”. Így aztán a kólák tömege megmaradt a Martinkertvárosban lévő pince keretei között. 

Ennyi különlegesség után adja magát a kérdés, hogy Kovács György miért nem vág bele egy nagyobb volumenű rendezvénytér kialakításába. Ezzel az a probléma, hogy a gyűjteménynek a kezdetektől a pincéje ad otthont. Rengetegen kellene fejleszteni, korszerűsíteni rajta ahhoz, hogy alkalmas legyen erre a célra.

„Ehhez kellene a kólás cég segítsége is. A feleségem egy alkalommal írt nekik az ügyben, mondván, hogy én ezzel ilyen sokat foglalkozom, de nem válaszoltak neki”.

Kovács György tervei között szerepel a múzeum helyett egy magángyűjtemény létrehozása. Így is örömmel várja az érdeklődőket, hogy megmutassa nekik a kollekcióját, de mindenképp szeretné ezt a szándékát magasabb szintre emelni.