Kisgyőri tündérek, tatárok és festészet

Festőkből, írókból és költőkből szerveződött a miskolci Magyar Alkotók Internetes Társulása.

Édes Richárd

Több művészeti ágban is jeleskedik Szabó Sándor

Fotó: MW

A Kisgyőrben élő Szabó Sándor, a Magyar Alkotók Internetes Társulásának elnöke és alapítója több területen tevékenykedik a művészetet illetően. Több mint 30 éve verseket ír, képeket fest, és életre keltett egy művészközösséget Miskolcon és vonzáskörzetében.

A MAIT ötlete és alapítása

Minden 1996-ban kezdődött. Szabó Sándor ekkor csatlakozott a Hegyaljai Alkotók Társulásához (HAT). „Ott vetődött fel a gondolat, hogy haladjunk a korral, és alapítsunk egy internetes egyesületet. Így alakult meg 2001-ben a MAIT. Lindák Mihály, a HAT elnöke is segített nekem az első lépések megtételében. Magyar alkotók már akkor is voltak, de nem online felületen, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak” - beszélt a kezdetekről a Magyar Alkotók Internetes Társulásának alapítója.

A 2001-ben alapított MAIT-nak az első hónapban már 40 tagja volt jó nevű írókkal, festőkkel és költőkkel. Ekkoriban a tarcali borász és az ottani kultúrház vezetője, Leskó Imre volt az alelnökük, aki sajnos azóta elhunyt. Bor István Iván, a HAT egyik alapító tagja szintén az első MAIT-os művészek közé került. Bor István Iván grafikusként a környező országokban és az Amerikai Egyesült Államokban is rengeteg kiállítást szervezett, több újságban is illusztrátorként dolgozott, kiemelkedően ügyes volt az érzelmeket sugárzó képek megalkotásában. Sajnos azóta Bor István Iván is elhunyt.

Szabó Sándorék életében a művészet szeretete „családi biznisz”. Mivel hamarosan az öccse, Szabó Zsolt is csatlakozott az egyesülethez, és az egyik legjobb költő lett a MAIT-ban. Ő irodalom és történelem szakra járt a Miskolci Egyetemen. Zsolt lett a MAIT titkára, és verseivel több díjat nyert, aktív szerkesztője a MAIT évente megjelenő antológiáinak.

A covid idején sátorban festettek

23 évig nehéz fenntartani egy olyan művészi egyesületet, mint a MAIT. Mert időközben jött a gazdasági világválság 2008-ban, az egész társadalomra kiható covid-járványról nem is beszélve. Ezek a társadalmi folyamatok számos művészi társaságot és gazdasági szervezetet megrengettek, azonban a MAIT az ilyen nagy összeomlásokat is túlélte.

Én egyedül kevés lennék ehhez. Rengeteg alkotótársam segített át a nehéz periódusokon - vallott a nehézségekről Szabó Sándor. - Volt olyan év, amikor rettentően kevés pénzből gazdálkodtunk. Figyelni kellett a pályázatokat, ezek sikerével tudtuk megszervezni a festőnapokat. A covid idején kidolgoztunk egy érdekes ötletet: a József Attila Könyvtár előtt felállítottunk egy sátrat, mert akkoriban zárt térben nem lehetett rendezvényt tartani. A sátor létrehozásában segítettek a könyvtár dolgozói. Felvettük a kötelező maszkokat, és a sátorban folytattuk az élményfestést. Szerencsére alkotás közben senki sem betegedett meg.

Milyen hibákat követnek el a kezdő költők?

Szabó Sándor 1988 óta rajong a költészetért és a versekért. Már a szakközépiskolában verseket írt, és a katonaság idején, a laktanyában, az őrségek alatt is szüntelenül foglalkoztatta a költészet. Számos verset vetett papírra ebben az időben. Kicsivel később csatlakozott a Hegyaljai Alkotók Társulásához.

Szerintem minden költő szerelmes versekkel kezd. Azokból az évekből, az első írásokból csupán egyet őriztem meg. Mai szemmel persze rengeteg hibát látok bennük. A kezdő költők gyakran esnek abba a csapdába, hogy próbálnak görcsösen megfelelni a rímeknek, és nem számít a szótagszám, vagy hogy milyen képeket használnak. A kezdő költők kezei között gyakran olyan versek születnek, amiben csak azt nézik, hogy rímek legyenek a sor végén. Az első időkben én is mind elkövettem ezeket a hibákat.

Azóta teljesen máshogy viszonyul a versek írásához. Szabó Sándor úgy érzi, egy idő után mindenkinek kialakul a saját stílusa, ez valahogy magától jön a rutinnal, a sok gyakorlás után:

Ilyenkor már a rímekre sem kell törekednie a költőknek, mert magától adja magát a rím. Kialakul az ember gondolkodásában egy pár ezer darabos szókincs, és ezek a hasonlatok, ötletek jelennek meg a versben, már-már ösztönszerűen.

A MAIT alapítójára óriási hatást tett Ady Endre, az írók közül pedig Wass Albert és Jókai Mór a kedvencei.

Szabó Sándor azt üzeni a kezdő költőknek, hogy ne adják fel az első kudarcnál.

Nem szabad minden bírálatnak hinni, mert sokan egy-egy durva kritika miatt úgy döntenek, hogy nem fognak tollat vagy ecsetet, és befejezik az alkotást. Sokan ilyenkor úgy vélik, semmi értelme az egésznek - mutatott rá az alkotás sötét oldalára. - Mi nem pénzért alkotunk, hanem a saját örömünkre, és csak annak a követelménynek kell megfelelnünk, amit önmagunk számára állítunk fel.

Történelmi regényt ír a tatárjárásról

A versek után a próza felé is kacsintgat, történelmi témákkal. „Ez egy érdekes szemléletváltás volt. Mert vannak olyan témák, amiket nem lehet versben, szűkszavúan megírni. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a mentorom, Lindák Mihály szavai, aki azt mondta: ha valamit nem tudsz kifejezni 4 versszakban, azt inkább hagyjuk! És ilyen helyzetekben át kell lépni a prózába. Sokat tanultam Wass Alberttől, aki a szerzői lét mellett több költői művet is alkotott.”

Jelenleg a tatárjárás korszaka érdekli, IV. Béla uralkodása. Ebben a korszakban játszódik egy jelenleg is formálódó elbeszélése, amiből a tervek szerint szeretne egy hosszabb regényt írni. Közben vissza-visszanyúl régebbi időkre, főleg II. András korszakába. Az idősebb szereplői közül ugyanis sokan a király szolgálatában álltak, és olyan is akadt köztük, aki elkísérte a magyar királyt a szentföldi keresztes hadjáratára.

A könyv megírásához végtelen mennyiségű kutatómunkára lesz szüksége, Szabó Sándor szerint a könyv végleges formájának megalkotása még a jövő zenéje.

A kisgyőri tündérek miatt vette fel a Majorváry Szabó Sándor művésznevet

Kedvenc szava és hasonlata a délibáb, és imád tündéreket beleszőni a történeteibe.

Szabó Sándor kisgyőri származású, és ott élénken él a helyiek emlékezetében egy rege a tündérekről. A kisgyőri idősek körében régóta tartja magát a legenda, hogy a Kisgyőr melletti Majorvárban labdákkal játszadoztak a tündérek az ősi időkben. Ez gyermekkora óta sokszor az eszébe jutott, így kerül a festményeire aláírásként Majorváry Szabó Sándor. Fontolgatja, hogy egyszer fest majd egy képet a kisgyőri tündérekről. A tatárjárásról szóló története is nagyrészt Kisgyőrben, Majorvár környékén játszódik. Mert Kisgyőrben Majorvár mellett több vár is épült a régi időkben. Egy ősi település ez, ahol egykor avarok éltek.

Képet festett Picasso szürreális macskájáról

„Az ember tanul, amíg csak él.” Szabó Sándor ezt a szemléletet követve kezdett tanulni Simon M. Veronikától 2008-ban, több festészeti kurzuson. Majd három éve kezdett festőnapokat tartani Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több könyvtárában, mivel Simon M. Veronika nem tudott eljönni Székesfehérvárról tanfolyamokat tartani a festészet iránt érdeklődőknek. Az egyik festőtársa, Pál László mestervizsgát tett Kisgyőrben, így ketten tartanak festőnapokat. Szabó Sándor Miskolcon, Pál László Kisgyőrben vezet élményfestészeti foglalkozásokat. Ehhez akárki csatlakozhat kezdőként is, mert egy kis segítséggel bárki megtanulhat festeni.

Mi nem tanítunk, mi élményfestést vezetünk, ahol az alkotni vágyók vásznat, ecsetet és akrilfestéket kapnak - beszélt festői szemléletéről Szabó Sándor. - A festőállvány mellett lépésről lépésre elkezdünk haladni a képpel, elmagyarázzuk az ecsetvonások jelentőségét. De ez nem oktatás, hanem mindig egy vidám, közös alkotási folyamat.

Minden festőben ott lüktet egy meghatározó színvilág, amely megnyilvánul a képein. Szabó Sándor például imádja a kéket és a narancssárgát, emellett szereti a fehéret is.

Több festő hatott Szabó Sándor festményeire, Picasso macskáját is megörökítette a vásznon. Mindig óriási hatással volt rá Pablo Picasso és Salvador Dali. Szereti az elvontabb, szürreálisabb megközelítéseket a festészetben, amelyek történeteket mesélnek el. Bob Rosst, az amerikai festőt is gyakran emlegetik az élményfestészeti foglalkozásokon. Bob Ross a tévében, élőben tartott festészeti foglalkozásokat, és alapfestékekkel, akár 30 perc alatt megfestett egy profi impresszionalista képet. Leonid Aframov, az ukrán festő szintén mély benyomást tett Szabó Sándorra, az technikája az egyik nagy alapja az élményfestészeti napoknak. Látványos, gyógyító képek ezek, színes világuk üdítő hatással van a lélekre.

12 éve tartanak alkotótábort Kisgyőrben

Sok verset írt Kisgyőrről, és a tavaly kiadott antológiájuk kisgyőri témájú verseket, prózákat állított a középpontjába.

Már több mint egy évtizede Kisgyőr ad otthont az alkotótáborainknak. Rengeteg olyan élmény összegyűlt ott, amit ügyesen megfogalmaztak és megfestettek. A kisgyőri táborok főleg a festésről szólnak. Simon M. Veronika Székesfehérvárról érkezik hozzánk évről évre, hogy minél jobban beavasson minket a festészet rejtelmeibe. Még betegen is eljött hozzánk, hogy festői technikákat tanulhassunk tőle.

Szabó Sándor most is egy nyári festőtábor szervezésén dolgozik, ami a jövő héten kezdődik Kisgyőrben.