Halpusztulás: az időjárási anomáliák nem tettek jót az állománynak

Halpusztulás történt a 2200 halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékánál tudhattuk meg az Agroinform.hu sajtóközleményéből, amiből azt is kiderült, hogy a halastavakban, horgászvizekben is milliárdos károkat okozott az elhúzódó aszály. Dr. Kovács Gy. Zoltántól, a Horgász Egyesületek BAZ Megyei Szövetségének elnökétől megtudtuk, hogy mi a jelenség oka.

A szakember hangsúlyozta, hogy több eseménynek kell történnie a vízben ahhoz, hogy tömeges halpusztulás következzen be. A legfontosabb tényező azonban, hogy oxigénhiányos állapot keletkezik a vízben. Azt is érdemes tudni, hogy nem mindegyik halnál ugyanazok az oxigénszintek jelentik az életteret. A ponty például jobban bírja a kétszázalékos oldott oxigént, míg a süllő, balin ettől magasabb értéknél is valószínű, hogy el fog pusztulni.

Halpusztulás nincs, ha van elegendő oxigén

A vízben a zöld alga és a zöld növényzet a napfény hatására termeli az oxigént, illetve ahogy mozgatja a szél a vízfelszínt, itt is plusz oxigénfelvétel történik. Amikor eljön az éjszaka, akkor az algáknak meg a növényzetnek az oxigéntermelése leáll, így ez a legkritikusabb időszak. Ez mindig a hajnali órákban történik, aztán mikor kisüt a nap, ez helyreáll. A halak ezt tudják és az alsó rétegekből feljebb jönnek.

A felmelegedő víz problémát jelenthet

A probléma akkor van, ha nagyon felmelegszik a víz és az alsó rétegekben lévő iszap és az iszapban lévő rothadás hatására mérges gázok szabadulnak föl. A szakember hozzáteszi, hogy ezek még önmagában nem fognak tragédiát okozni, mert a rothadás egy természetes folyamat. Ellenben ha a hőmérséklet hirtelen lehűl és a légnyomás csökken, akkor sokkal nagyobb mennyiségű gáz szabadul fel az iszapból és ez elpusztítja az oxigént termelő élőlényeket.

Ez történt idén is

Ezek a feltételek sajnos ebben az évben adottak voltak. A vizeink nagyon felmelegedtek, majd jött a hirtelen lehűlés ennek következtében sajnos a Rakaca-tavon kisebb mértékű süllőpusztulás következett be, illetve Taktaharkányból érkezett halpusztulásról jelentés. A horgászok számára egy intő jel lehet és erre érdemes figyelni, ha a halak elkezdenek feljönni a víz felszínére és pipálnak. Ilyenkor az a vizet szűrik keresztül a kopoltyún, amely közvetlenül találkozik a levegővel, így jutnak oxigénhez.

Levegőztetéssel segítenek.

Dr. Kovács György Zoltántól megtudtuk, ha ilyen jellegű probléma lép fel, akkor mesterséges módon el kell kezdeni forgatni a vizet, motorcsónakkal vagy jet-ski-vel. A Rakaca-tavi pusztulás esetében egész éjszaka két motorcsónakkal járták a vizet, másnap pedig egy jet-ski száguldozott a tavon. A két jármű teljesen másképpen forgatja a vizet, a motorcsónak az iszap irányából keveri, míg a jet-ski a víz felső rétegét hatalmas nagy sugárba fújja föl. A víz oxigénszintje mérőműszerrel mérhető és az ilyen beavatkozások után, rögtön javulni szokott a helyzet. Az elnök hozzátette, hogy a Rakaca-tó közel százhetven hektár, ezt átforgatni nem egyszerű történet.

Ha a pontyok is pusztulnak már nagy a baj

Mint a szakembertől megtudtuk, leghamarabb a süllők és a balinok pusztulnak el. A keszegek is nehezen bírják az oxigénhiányos állapotot. A harcsa és a ponty a legstrapabíróbbak illetve ide sorolható a kárász is. Az elnök felhívta arra a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében az is elképzelhető, hogy teljesen más típusú halfajokban kell majd gondolkodni.