10 órája
Kontármunka: Több százezres kárt okoznak a mekkmesterek
Friss kutatás szerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhe javulást mutat, miközben a kontármunka okozta károk összege minimálisan, 814 791 forintra csökkent. A változás azonban olyan csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről. Lássuk mennyire jellemző térségünkben a kontármunka.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Idén is megtörtént az a felmérés, melynek célja, hogy felmérje az építtetők bizalmát, valamint a kontármunka arányát és az általuk okozott károk nagyságát. Az építőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat arra volt kíváncsi, hogy milyen mértékű bizalomvesztés alakult ki az építtetők körében, illetve hogyan csapódik le a piac számára a kontármunkák okozta anyagi károk. (Az országos kutatást 1400 fős, régióra reprezentatív mintán végezték 2024. augusztusban.)
Forrás: Shutterstock
Erősödött a Bizalom, de az ideális szintet még nem érte el
Az Építőipari Bizalmi Index idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35 csillagról. Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. Az ideális érték a 4 feletti érték lenne, mert az mér azt jelentené, hogy a bizalom a megrendelő részéről a szakemberek irányában jó szinten van Ezzel párhuzamosan a kontárkárok átlagos mértéke is kismértékű csökkenést mutat: 2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5 445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
Az építőipar lassulása jelentős változásokat hozott a piacon. A szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak kivitelezőt és anyagokat. Emellett a megrendelők is tudatosabbak lettek, egyre többen kérnek referenciákat, és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezettek az adatok javulásához
– nyilatkozta Markovich Béla, a kutatást végző Mapei Kft. ügyvezetője.
Dél-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet, míg a Dél-Alföldön a legalacsonyabb a kárérték aránya
A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki.
Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.
Forrás: Mapei Kft.
De ugyanakkor fontos feltennünk azt a kérdést, hogy mi a kontár munka? Milyen kritérium rendszer alapján határozható meg?
Többek közt erre a kérdésre is választ kaptunk a Mapei Kft. ügyvezetőjétől:
A kontármunka négy fő oka, a szakértelem hiánya, etikai kérdés, utánpótlás hiánya és a túlterheltség. Meg akarja oldani, de kevés emberrel dolgozik együtt, így a bevállalt munkát nem tudja elvégezni tisztességesen.
Százalékos formában értékelték a megrendelők elégedettségét a szakemberek munkájával szemben. A felmérést egy skála segítségével mérték szakmacsoportonként, ahol az 1 és 40 százalékos mértékig történő elégedettséget tekintik kontármunkának.
A Fővárosban a legtöbb a kontármunka
A kontármunka országos átlaga 23 százalék, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.
Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Ezzel szemben a legalacsonyabb kontármunka arány Közép-Dunántúlon volt, ahol mindössze 17 százalék tapasztalt ilyen jellegű problémát, Nyugat-Dunántúlon pedig 19 százalékot mértek. Dél-Dunántúlon 21 százalék, míg Dél-Alföldön 20 százalék volt az érintett válaszadók aránya.
Forrás: Mapei Kft.
„Az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák. Az ország főváros-központúsága ebben a statisztikában is megjelenik” – magyarázza Markovich Béla.
Hol gyengül, hol erősödik a bizalom?
A MAPEI Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) 2024-es nyári eredményei változatos képet mutatnak az építőipari szakemberekbe vetett bizalom terén az ország különböző régióiban.
A legmagasabb értékeket Veszprém (4,16), Heves (4,06) és Zala (4,02) vármegyékben regisztrálták, ahol a lakosság továbbra is kedvezően ítéli meg az építőipari szakemberek munkáját. Ezzel szemben Hajdú-Bihar (3,11) és Jász-Nagykun-Szolnok (3,19) vármegyékben az építőipar iránti bizalom alacsonyabb szinten van.
Forrás: Mapei Kft.
Néhány régióban jelentős javulás figyelhető meg: Zalában a bizalmi index 3,31-ről 4,02-re nőtt, Veszprémben pedig 3,53-ról 4,16-ra változott. Ezzel szemben Hajdú-Biharban (3,45-ről 3,11-re) csökkent.
Az Otthonfelújítási Program csökkentheti a kontármunkát is
A kutatás szerint az Otthonfelújítási Program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. A válaszadók 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását.
A programot kritizálók aránya mindössze 4 százalék, akik főként a bonyolult jogosultsági feltételeket és az adminisztráció nehézségeit említik negatívumként. Emellett néhány esetben az állami támogatások árfelhajtó hatását is problémaként vetik fel.
Az Otthonfelújítási Program egy másik közvetett pozitív hatása, hogy hozzájárul a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát. Ennek köszönhetően a program nemcsak az energiaköltségek csökkentéséhez és az ingatlanok értéknövekedéséhez járulhat hozzá, hanem az építőipari bizalom javulásához is
– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Óvatos optimizmus, lassan épülő bizalom
Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános.
Mindössze a válaszadók 25 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ami arra utal, hogy a bizalom fokozatosan épül, de a lakosság többsége még mindig bizonytalan vagy kritikus az építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban.
Fontos szerepet vállalunk a Szakképzés, duális képzés és Felnőttképzés területén is
Az elmúlt 3-4 évben a szakképzésben lévők aránya megnőtt, nagyon sok expót szervezünk, amely lehetőséget kínál arra, hogy az iskolások számára vonzóvá tegyük az építőipari szakmát. Itt valós gyakorlati tudást szerezhetnek, azok akik érdeklődnek a szakma iránt. A Budaörsi székházunkban külön erre a célra kialakítunk egy gyakorlati oktató központot, ahol többek közt burkolás, vízszigetelés, festési munka, műgyanta és tervezőképzéseket tartunk. „ Nem olyan régen együttműködési megállapodást írtunk alá a győri Széchényi István Egyetemmel, melynek keretén belül az építőipari szakemberképzést erősítjük” - nyilatkozta Markovich Béla.
