Ünnepnap

3 órája

Zsidóház nyílt Miskolcon a zsinagógák hetén - képekkel

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) miskolci közössége mérföldkőhöz érkezett. Szeptember 23-án megnyílt a miskolci Zsidóház, amely igazi közösségi térként működik ezentúl a belváros szívében.

Gárdonyi Edina

Új zsidó közösségi tér nyílt meg Miskolcon

„Ez a ház a hitről, a kitartásról, a reményről és az elköteleződésről szól” – vezette fel a Zsidóház avatását Tóth Gábor, az EMIH kabinetfőnöke, majd megosztotta, hogy mennyi hit kellett ahhoz, hogy hosszú évek után elérkezzen Magyarország harmadik legnagyobb zsidó közössége ehhez a naphoz.

Zsidóház nyílt Miskolcon
Zsidóház nyílt Miskolcon: az átadás pillanata
Fotó: GED

A Zsidóház vezetője Izraelből érkezett

A ház vezetője, Braun Ábrahám rabbi és Judit rebecen Izraelből érkeztek Miskolcra négy gyermekükkel. A rabbi köszöntőjében megosztott egy tanmesét a jelenlévőkkel és elmondta, hogy a Zsidóház lényege a közösség és a zsidó hagyományok ápolása. 

Célunk, hogy ez a ház a személyes és a lelki fejlődéshez is inspirációt adjon, olyan hely legyen, ahol adhatunk és kaphatunk, egy vászon, ahol kifejezhetjük magunkat

 – emelte ki a rabbi.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija arról beszélt, hogy különleges időszak ez, hiszen a zsidó új év előtt állunk. Mózes szavait idézte, amelyek az állásról és a menésről szólnak: 

Ez tökéletesen kifejezi a zsidóság lényegét, hiszen egyszerre vagyunk a legkonzervatívabbak és a leghaladóbbak.

A vezető rabbi ezt követően arról beszélt, hogy mi is az a Zsidóház: 

Ez egy hely, ahol mindenki otthon lehet, hiszen ha valakit az otthonomba hívok, a legbensőbb részemet osztom meg vele.

Megszólalt a sófár

Köves Slomó hangsúlyozta, hogy a Zsidóház teret biztosít különböző szociális projekteknek, bölcsőde is üzemelni fog benne, és egy adományközpont is nyílik. 

Ez egy olyan hely lesz, ahová testi és lelki feltöltődésért, kóser ételért érkezhetnek az emberek, vagy ahová akár a gyermekeiket is elhozhatják játszani azok, akiknek segítségre van szükségük.

A beszéd után a rabbi megfújta a sófárt, egy ősi zsidó hangszert, amelyet a zsidó újév napján és az azt megelőző hónapban fújnak meg és hangja egy síró gyermekre emlékeztet.

Veres Pál, Miskolc polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy ez az épület Miskolc befogadó jellegének is szimbóluma.

 Miskolc mindig is egy olyan város volt, ahol békében éltek egymás mellett a közösségek, és készen állt menedéket és otthont nyújtani bárkinek. Hiszek abban, hogy Miskolc most is ilyen város

– mondta. Szerinte a Zsidóház emlékeztet a város egyik legmeghatározóbb közösségének múltjára, jelenére és jövőjére.

Jótékonyság, kultúra és sok más otthona

Szilágyi Nóra, a Cedek EMIH Izraelita Szeretetszolgálat vezetője is köszöntötte a jelenlévőket, és hangsúlyozta, hogy a szervezet magyarországi önkénteseinek tíz százaléka Miskolcon tevékenykedik. Eddig is számos jótékonysági projektjük volt, nemcsak a városban, hanem a környező településeken is. A Zsidóház új lendületet ad a Cedek miskolci önkénteseinek, hiszen adománybolt létesül benne, további ételosztásokat terveznek, és hosszú távú céljaik között szerepel egy fejlesztő ház kialakítása a rászoruló gyermekek számára.

Oberlander főrabbi hangsúlyozta, hogy a Zsidóház lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki első kézből megtapasztalja, milyen értékeket és útmutatást ad a zsidóság évezredek óta. 

A Zsidóház megnyitójával egy időben nyílt meg az első kiállítás is, amely Moshe Braun festőművész, Ábrahám rabbi édesapjának eddig Magyarországon sosem látott olajfestményeit mutatja be.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában