Mementó

1 órája

Így emlékeztek az aradi vértanúkra Miskolcon

175 év távlatából is él a hősök emlékezete. Október 6-án, vasárnap délelőtt Miskolc önkormányzata megemlékezést tartott az aradi vértanúk és Batthyány Lajos tiszteletére.

Gárdonyi Edina

Miskolc új polgármestere és alpolgármesterei is megemlékeztek az aradi vértanúkról

Fotó: Vajda János

A miskolci ünnepség a díszőrség tiszteletadása után vette kezdetét. A megemlékezés helyszíne Batthyány Lajos emléktáblája volt, ahol dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója idézte meg az aradi vértanúk emlékét. 

aradi vértanúk
A nemzeti gyásznapon megemlékezést tartott Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az aradi vértanúk és Batthyány Lajos tiszteletére. A képen Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója  Fotó: Vajda János

Megidézték az aradi vértanúk emlékét

Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat!

 - idézte dr. Szolyák Péter Knezich Károly tábornok kivégzés előtti utolsó szavait. Az igazgató arra is emlékeztetett, hogy 175 évvel a tizenhárom aradi vértanú kivégzése után is megrendíti a lelkeket az 1848-49-es szabadságharc tragédiája:

A szabadságharc és annak leverése a jelenkor kollektív emlékezetében az egyik legerősebb, leginkább kézzelfogható és megérthető eseménysorozat. Őseink ekkor rakták le a nemzeti önazonosság alapjait, és próbáltak szabadulni közel 150 évnyi függőségből, kísérletet téve a nemzeti önrendelkezés kivívására.

A Habsburg Birodalom önérzetén olyan mély sebet ejtett a magyar szabadságharc, hogy ezt kíméletlen megtorlással próbálták gyógyítani. A vérző magyar nemzet még bukása során is megsértette a birodalom önérzetét, ezért példát akartak statuálni, hogy egész Európának megmutassák, miként bánnak a lázadókkal.

A kivégzés krónikája

Az aradi vértanúkat 1849. szeptember 26-án tanúkihallgatások nélkül hozott hadbírósági ítélet alapján ítélték halálra. A tizenkét tábornok és egy ezredes közül Lázár Vilmos, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József tábornokokat katonához méltóan, golyó által végezték ki, míg a többieket kötél általi halálra ítélték. A golyó általi ítéletet 1849. október 6-án, reggel fél hatkor hajtották végre. Fél órával később Aulich Lajos, Damjanich János, Knezich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác és gróf Vécsey Károly kötél általi kivégzése is megtörtént. Különösen kegyetlen volt, hogy Vécsey Károlynak végig kellett néznie társai kivégzését, mielőtt ő maga is sorra került.

Batthyány Lajos emlékezete

Az igazgató emlékbeszédében kitért gróf Batthyány Lajosra is, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökére, akit szintén 1849. október 6-án végeztek ki. Annak ellenére, hogy Batthyány miniszterelnöksége idején Magyarország még nem számított lázadó országnak, Haynau nem kegyelmezett neki. 1949. október 6-án az aradi vértanúkkal kelt a nap Aradon és gróf Batthyány Lajos miniszterelnök halálával tért nyugovóra Pesten.

Az 1848-49-es szabadságharc vértanúi az első pillanattól az utolsóig hűek maradtak hazájukhoz, és nem voltak hajlandók azt sem belső, sem külső ellenségnek harc nélkül átadni. Az ő vérük folyik bennünk, és ehhez hűnek kell maradnunk

 – zárta szavait dr. Szolyák Péter.

Koszorúzás és tiszteletadás

A megemlékezés koszorúzással zárult, amely során Miskolc város nevében Tóth-Szántai József polgármester, Matiscsák Éva és Hollósy András alpolgármesterek helyezték el az emlékezés koszorúját, majd számos miskolci közintézmény, párt és egyesület képviselői tisztelegtek az emléktáblánál az emlékezés virágaival. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában