Több őse is úgy döntött, kivándorol Amerikába

"A Facebookon találtam meg az Óhazából az Újvilágba - Hungarian Roots & American Dreams nevű privát csoportot" – kezdi történetét Héder Krisztina. Azért csatlakozott, mert neki is kivándoroltak Amerikába többen is az ősei közül. Később – erről is beszámolt portálunk – könyv született a csoportban összegyűlt történetekből. Krisztina két családi történetét is beválogatták a kötetbe.

Kivándoroltak Amerikába: miskolci szálak

Héder Krisztina Miskolcon született, anyai nagyapja itt volt fotós, Pacz Pál, a Lenin Kohászati Művekben dolgozott. De nem csak a vasgyár jelent meg fotóin, lapunk, az Észak-Magyarország számára is rengeteg fotót készített, sokan ismerték a városban akkoriban, mondta portálunknak Krisztina. A Miskolc a múltban Facebook csoportban is rendszeresen megosztják a képeit. Az ő családját próbálta feltérképezni, amikor a különleges történetbe botlott.

"Régóta foglalkozom családfakutatással" – mesélte. A családfakutatás során egyébként egészen az 1700-as évekig, a tizedik ősig tudta visszavezetni a családfáját. Történetük egy picike faluból, Svedlérről indult, ami ma Szlovákia területén fekszik. Itt talált rá szépszülei adataira is. Ükapja, Pacz János költözött Miskolcra, dédapja már itt született.

A feledés homályába vesztek

Szépszüleire bukkanva jött rá arra, hogy a család nagy része kivándorolt Amerikába. Ezekről az amerikai rokonokról soha korábban nem tudott, valószínű, nagyszülei és édesanyja sem. Ahogy telt az idő, a feledés homályába vesztek, nem tértek haza, így megszakadt a kapcsolat a hazaiakkal. Valószínű, nem is derült volna soha fény az egészre, ha Krisztina nem kezd bele a családfakutatásba, és ha nem talál segítőkre – szintén a múltjukat kutató rokonokra – a tengerentúl.

 – mesélte Krisztina, hogy mire jött rá. Sokáig csak a száraz anyakönyveket bújta kutatásai során, majd ráakadt egy rokonára – egy lutheránus templom kapcsán ismert meg egy hagyományőrző hölgyet Pennsylvániában, akiről később kiderült, hogy ő is amerikai rokon. Ő küldött neki egy fotót az egyik kint élt családról 1913-ból, szépanyja testvérének feleségéről és gyermekeiről.

Egy különleges fotó az 1900-as évek elejéről

Mára összeállt számára a kép, hogy mi hogyan is történhetett. A család egy része Pacz néven, néhányan Potts vezetéknévvel élték az életüket.

Jacob Potts 1890 körül ment ki, 21 éves volt, amikor felszállt a Brémából induló hajóra. Azt, hogy már odakint ismerte-e meg későbbi feleségét, vagy még itthon, nem tudni, de tény, Juliannát odakint vette el. Jacob sok magyarhoz hasonlóan egy közeli bányában dolgozott, valószínű, az ottani levegőtől kapott bronchitisben halt meg.

Krisztinának sikerült azt is kideríteni, hogy kinek hogyan alakult az élete, az életben maradt nyolc gyermekről részletesen ír a könyvben. Legtöbben acélműben dolgoztak, a nők háztartásbeliek voltak. A legkisebb lány egy ruhaüzletben kapott munkát lánykorában, majd férjhez ment, lánya, majd két unokája is született, 2000-ben halt meg.

Amerikában: Budapesten és Tokajban 

Krisztina a kutatása során arra is rájött, hogy a család egy része Georgia államban telepedett le. Itt olyannyira sok magyar élhetett az 1800-as évek közepétől, hogy egy Budapest nevű várost is alapítottak. Krisztina egyik ősének sírját is megtalálta a város temetőjében, mindezt Atlantától úgy 80 kilométerre. 

 A munka nélkül maradt magyarok nagy része visszatért Pennsylvániába bányába dolgozni.

Fejjel kelet felé nyugszanak

Az említett Budapest városának közelében a Georgiai Történeti Társaság emléktáblát helyezett ki, megtisztították a temetőt, ahol ma is látható még néhány síron, hogy kik éltek ott. 

Krisztina másik története is megjelent az említett könyvben, másik felmenője 1956-ban vándorolt ki, ő Wisconsin államban élte le az életét, négy gyermekével a mai napig tarja a kapcsolatot. Történetüket egy másik alkalommal meséljük el.