Kivándorolt dédapáinknak állít emléket a vadnai helytörténész

Kilenc hónapos volt a fia a vadnai S. Szabon Józsefnek, amikor megveszi a vasúti jegyet Fiumébe, majd ott felszáll az Ultonia nevű gőzhajóra, amely egyenesen New Yorkba viszi. 1900-at írnak ekkor. A fiatalember alig egy éve házas, hiszen 1899. február 8-án veszi feleségül Gál Erzsébetet, első gyermekük, Ferenc 1900. január első napján születik meg. Az ifjú házasok földje nem elég a megélhetéshez, ezért szánja rá magát a férj, hogy a családot hátrahagyva Amerikában próbál szerencsét.

Az Óhazából az Újvilágba 

Dédunokája, Szabon János mesélte el a történetüket lapunknak, ő az, aki rájuk emlékezve a napokban hozta létre egy budapesti ismerősével az Óhazából az Újvilágba - Hungarian Roots & American Dreams nevű privát Facebook csoportot.

- A mi generációnk talán az első, amely elkezdett érdeklődni a gyökerei iránt. Családfát kutatnak, régi fotókat gyűjtenek, és nálunk jelent meg az igény, hogy minél többet megtudjunk őseink életéről. Például az Amerikába kivándorolt ősökről, mert voltak szép számmal. A legtöbbjük innen, Borsod-Abaúj-Zemplénből indult el, majd szállt hajóra egy jobb világ reményében.

Egy biztos, a csoport hiánypótló, mert amikor először beszéltünk Jánossal, csak összvissz három tagja volt, tegnap, amikor ez a cikk megszületett, viszont már több mint 300, és élénk levelezés folyt, történetek elevenedtek fel.

Vadnáról is több mint 30-an indultak útnak

- Azt szeretném, ha segíteni tudnánk egymást a kutatásban. Én magam is sok tapasztalattal rendelkezem már a családfa feltérképezésében, és önzetlenül, szívesen segítek, mert úgy érzem, ezzel is tartozom dédszüleink emlékének. De az is lehet, hogy mások tapasztalatai nekem tudnak segíteni.

S. Szabon József nem egyedül vándorolt ki Amerikába, dédunokája szerint csak Vadnáról több mint 30-an próbáltak szerencsét a tengeren túl. A Conard Line iroda szervezte le az utat, a helyiek csak Gúnár Linaként emlegették, nyilván így érezték értelmét a szavaknak. A dédmama itthon derekasan művelte a földeket, amíg férje a Pittsburg melletti Willockban farmokon dolgozott, mint ahogy ugyanezt tették az egyedül itthon maradt asszonyok: Szabon János szerint ők is igazi hősök voltak. 

S. Szabon József egyszer hazajött 1905-ben, majd 1909-ben újra visszament a Carpathia nevű gőzössel, épp azzal, amely pár év múlva majd segédkezni fog, amikor a Titanic elsüllyed. 1910-ben költözött haza végleg. A megkeresett pénzből szépséges, tornácos, fehér parasztházat épített, amely a mai napig áll, immár a hatodik generációt szolgálja.

Épültek az amerikás házak

- Sok ilyen ház épült akkor, úgy hívta a népnyelv őket, amerikás házak, mert azok építettek ilyet, akik visszajöttek Amerika földjéről - mesélte nekünk a dédunoka. Még elmondta, nagyjából 1920-ig tartott a szerencsét próbálás időszaka. A szegénység miatt vállalkoztak az útra Szabon János szerint (ennek sok oka lehetett: a kisebb fiúknak már nem jutott föld, vagy a helyi földesurak inkább az olcsóbb szláv munkaerőt foglalkoztatták a földeken, emellett az ipari termelés még nem járt olyan cipőben, hogy ezreknek adna munkát), sokan ezt a lehetőséget látták a megélhetésre. Aztán 1920 után már Amerika sem fogadott már annyi külföldit, kiakasztották képletesen a "megtelt" táblát. 

- Valahol az is célom a csoporttal, hogy feltérképezzem, honnan, hol és kik jártak odakint a vármegyéből, és mi lett a sorsuk - mondta még Szabon János. - Kevés a szakirodalma ennek a korszaknak, és jó lenne többet tudni róla.

A vadnai helytörténész egyébként több történetet osztott már meg olvasóinkkal. Legutóbb épp egy másik kivándorolt rokonáét: véletlenül találta meg dédnagyapja sógora, Gál József fotóját, majd lelt általa sok-sok rokonra a tengerentúl és közvetlen közelében is.