2024.10.13. 11:30
Hol járjon a villamos Miskolcon? És a buszok? Milyen fürdők legyenek? Így látták 1927-ben
Érdekes beszámolóról írt ez alkalommal Reiman Zoltán. Lichtenstein László, aki Miskolc törvényhatósági bizottságának volt a tagja, Miskolc közismert polgáraként komoly véleményformáló erővel bírt. Múltidéző sorozatunkban ezt a beszámolót ismerteti szerzőnk. A mostani már a második rész.
A miskolci Szinva parton
Lichtenstein László Miskolc közismert polgára volt. Múltidéző sorozatunkban a múlt héten már megismerhették a beszámoló első részét olvasóink. Az átlagos polgárok, de talán a mai városi vezetők is sokat tanulhatnak ebből a beszámolóból: így ajánlja az írást Reiman Zoltán. A cikk a miskolci Reggeli Hírlapban jelent meg 1927-ben.
Múltidéző: a villamoskérdésről is volt véleménye
– Fontosnak tartom ezt követőleg a miskolci villamosvasút koncessziójának már több ízben elhatározott revízió alá vételének kérdését a város jövő fejlődése szempontjából. A villamostársaság létérdeke szorosan összefügg a város fejlődésével és haladásával. Nem utolsó érdeke a városnak az, hogy minél távolabbi környékeket kapcsoljon a vasútüzem magába, viszont a Miskolchoz közelfekvő községeknek is érdeke, hogy olcsó és jó közlekedési eszközökhöz jussanak.
Minél többen jöhetnek be Miskolcra gazdasági és életszükségleteiknek beszerzése céljából, annál inkább erősödik a kifejezetten ipari és kereskedelmi jelleggel bíró város közönségének adóképessége. E kérdésnél arra is gondolok, hogy a vidék bekapcsolásával részben érinteni lehetne a villamosvasútnak azokat a területeket, melyek már fekvésüknél fogva is Miskolcra vannak utalva.
A város legközelebbi terjeszkedési lehetőségei adva vannak. A köztemetői villamosvonal megépítése nélkül a köztemetőnek annyira fontos kérdése megoldhatatlan. Itt van a Görömböly-tapolcai fürdő problémája, amelynek jövő fejlődése és rentabilitása egyenesen attól függ, vájjon az a közönség által könnyen és kényelmesen megközelíthető-e? Be volna kapcsolható a vonallal Görömböly község is. Nem kis érdeket jelentene Miskolc városának az sem, ha kiépülhetne a villamos Zsolca felé. A környék bekapcsolása ma még fel nem becsülhető előnyökkel járhatna a város szempontjából.
Így fejlesztette volna az autóbusz-forgalmat
Egyáltalában szükségesnek vélném a villamoskérdés mielőbbi komoly letárgyalását, mert a szerződés revíziójának e fontos és nagyértékű jogosítvány szabályozása révén, azt hiszem, a város és háztartása szempontjából ma nem élvezett fontos előnyökhöz juthat. Jelentőségére nézve alatta áll ugyan előbbiekben vázolt elgondolásnak az autóbusz-forgalom fejlesztésének ügye – mint rokon természetű, – erről is megemlékezem.
Az autóbusz-forgalom létesítése felfogásom szerint nem a belső forgalom lebonyolítása szempontjából fontos, hanem szintén külső perifériák bekapcsolása révén. Ezzel lehetne a város forgalmát növelni. Egy rendelkezésemre álló kimutatás szerint Csonka Magyarországon ma már 229 autóbuszvonal van, amelyből legkevesebb esik Tierániumre, tehát épen a mi vidékünkre.
Nem lehet közömbös a városra nézve, hogy mint egy nagy vidék központjából Miskolcról induljanak ki járatok – e kérdésnél azonban legfontosabb az, hogy az autóbusz-forgalom lebonyolítása ne egy vállalatnak rideg üzleti kérdése legyen, hanem Miskolcnak elsőrangú továbbfejlődési ügye.
A városnak egyik legfontosabb és a legközelebbi időkben megoldásra váró problémája – a görömbölyi-tapolcai fürdő ügye. – Nem vagyok azokkal egy véleményen, akik a görömbölyi-tapolcai fürdő jövőjéről fantasztikus képzelettel beszélnek.
Miskolci fürdők? Egy vállalatba tömörítené őket
Tapolca sohasem lesz világfürdő, de ne is legyen. – Maradjon meg ez elsősorban Miskolc várópolgárságának kedvenc üdülő- és fürdőhelye. És ha ebből indulok ki, nem helyeselhetem egy költséges luxusszállodának építési tervét, hanem meg kell teremteni elsősorban a fürdőző közönségnek korszerű fürdési és közlekedési lehetőségét.
A város szempontjából egészségesnek és gazdaságosnak minősíteném azt a gondolatot, hogy egy vállalatba volnának tömörítendők a tapolcai, az Erzsébet és a miskolci strandfürdők és megfelelő egységes vezetés mellett gazdaságosabban lehetne azokat adminisztrálni és sokkal többet lehetne elérni úgy a közönség, mint a városnak e vállalatokhoz fűződő eléggé tekintélyes anyagi érdekeltség igénye szempontjából. E tervet megfelelő előkészítés után a város érdekében meg lehet és meg kellene valósítani.
Új szálloda kell
A városunkba jövő idegenek elhelyezése általánosságban az idegenforgalom emelése szempontjából kívánatos lenne egy új modern szálloda létesítése. Ennek pénzügyi terheit azonban a város nem bírja. A magánvállalkozás volna arra hivatott – és fájlalom, hogy a folyó évben felmerül ez irányú kezdeményezés sikerre nem vezetett.
A Korona-szálló átépítését a magam részéről pártolni nem tudom. Az az érzésem, hogy az átalakítással járó jelentős összeggel szemben a város nem éri el a kívánt célt, mert az alapjában nem felelhet meg hivatásának.
Lehet, hogy időlegesen segít valamit az átalakítás is a bajon, de a megoldás nem szerencsés. Akár a Korona, akár a Zenede, felfogásom szerint sokkal jobban megfelelt volna egy központi városházának, amely véleményemnek többször kifejezést is adtam.
Ez a jelenlegi városháza felszabadítása révén a város a telek egy részének átengedésével a szállodakérdést is a megoldáshoz közelebb juttathatja, mely célra lehetséges területen kívül még mindig rendelkezésére maradna egy háztömb, kulturális intézmények elhelyezésére, esetleg lakások céljára, a még mindig érezhető mértéken felüli lakásínség csökkentésére.
Így oldotta volna meg a gázkérdést
A bekövetkezendő évben le lesz tárgyalandó a gázgyárnak aktuálissá tett kérdése is. Erre megjegyzésem röviden az, hogy a gázgyár előbb hozza rendbe üzemét és hálózatát, mely saját létfenntartása céljából is elkerülhetetlen és ennek megtörténte után, tekintettel arra, hogy komoly vállalatnak komoly ajánlatáról van szó, nem zárkóznék el a magam részéről ridegen a szerződés revíziójának a tárgyalása elől, azon keretek és határaik között, melyeket a város által felkért szakértő értékes tanulmánya megszab.
Végül még egy fontos problémát érintek, mely szerintem a város részéről erélyesen szorgalmazandó, ez a gömöri sorompó kérdése. Ezt felszínen tartani elsőrangú kötelességünk és remélem, hogy az közérdekből közmegelégedésre mielőbb megoldáshoz jut.
(Reggeli Hírlap – 1927. december 25.)
