2024.10.27. 13:30
Óraátállítás: A háborús időszámítás volt az előfutára
Már 1907-ben felvetődött az óraátállítás ötlete, de az első világháború idején kezdtek komolyabban „babrálni” az órákkal. Minden a nyári időszámítással kezdődött, hogy a háború idején korábban keljenek fel az emberek.
Forrás: Shutterstock
Fotó: ALPA PROD
Elpazaroljuk a nappali fényt
1907-ben William Willett, egy angol építési vállalkozó A nappali fény elpazarlása címmel jelentette meg röpiratát. Ebben vázolta, hogy áprilisban négy lépésben állítsák előrébb az óramutatókat, minden vasárnap mindig 20 perccel. Az őszi óraátállítást sem hagyta ki a számításból: akkor szerette volna az eredeti állapotába „visszatekerni” az időszámítást. Eszmefuttatásában kitért arra, hogy ezzel éves szinten több millió forintot lehetne megtakarítani. Később háborús kényszerből vezették be az órák állítgatását 1916-ban az Egyesült Királyságban. Az első világháborúig kellett várni arra, hogy több ország is kísérleti jelleggel teret adjon az óraátállításnak.
Az első világháborúban kapóra jött az órák előre állítása
Azért lett rá szükség, mert az első világháború második és harmadik évére a gazdasági megszorítások miatt nyersanyagspórolást igényeltek. A nyári időszámítással kezdődött minden: 1916. április 30-án 23 órakor az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság is előre állította az órákat éjfélre. Akkoriban úgy vélték, a háborús idők miatt érdemes hamarabb kelni, ez is hozzájárulhat az emberek eredményességéhez.
