2019.07.16. 16:00
Több szempontból is páratlan a Baradla-barlangban feltárt kincslelet
A bronzkori tárgyak, amiket egy hete fémkereső eszközök segítségével találtak, a Nemzeti Múzeumba kerülnek majd.
Régészeti feltárás az aggteleki Baradla-barlangban
Forrás: MTI
Fotó: Komka Péter
A Világörökség részét képező barlangrendszer több szempontból is egyedülállónak mondható. A 25,5 kilométer összhosszúságú természeti képződmény a föld alatti világ egyik legjelentősebb képviselője, hazánknak legrégebben kutatott, különleges képződményekben gazdag barlangtani értéke. Emellett abból a szempontból is kivételes, hogy eddig nem találtak olyan leletanyagot az itt dolgozó régészek, ami bizonyította volna az őskőkori ember jelenlétét. Míg a Szeletában, a Pes-kő-barlangban, a Diósgyőrtapolcai-barlangban, vagy az Istállóskői-barlangban egyértelmű a paleolit jelenlét, addig a Baradla az újkőkorkutatás kedvelt színtere. Hogy mi választja el a két időszakot egymástól? Az említett barlangok viszonylatában csupán cirka 40.000 év. A Baradla sziklái alatt, misztikus környezetben rejtőző ceremoniális ruházat veretei is bronzkori eredetűek. A mostani leletegyüttes talán arra is választ ad majd, hogy milyen célra használta az újkőkor embere ezt a barlangot.
Két korszak leleteire bukkantak
A Baradla egy nagyon régóta kutatott rendszer: az 1700-as évek óta folyamatosan bejárják, újabb és újabb járatokat fedeznek föl. Korábban gyakori volt az, hogy a barlangban végzett feladatokat nem látta régész, az előkerült leletekről csak utólag értesült, ám az elmúlt évtizedekben minden nagyobb építkezésnél szerveztek megelőző feltárást, melynek lényege, hogy a barlangot érintő munkálatok előtt a szakemberek feltárják az adott területet, nehogy örökre kárba vesszenek az íratlan történelem számára felbecsülhetetlen értékű kincsek. Az ELTE Régészeti Intézete – akik rábukkantak a mostani leletekre is – már 2015 óta kutat ebben a barlangban.
Dr. Szabó Gábor, a feltárásokat vezető régész még korábban elindított egy programot, melynek keretében országszerte keres olyan bronzkori fémtárgyakból álló leletegyütteseket, amelyek valamilyen okból veszélyeztetve vannak. Tíz év alatt negyven kincset sikerült így megmenteni. Ezen a vonalon jutottak el négy évvel ezelőtt a Baradla-barlangba is. 2019-ben visszatértek, egy tervezett beruházás előtti leletmentés céljából. A barlang egyik szakaszán hamarosan légúti betegségeket fognak gyógyítani, és a munkálatok megkezdése előtt az ELTE csapata vállalkozott a szükséges régészeti feltárásra. Ennek során kettő, eltérő történeti korból származó leletet is találtak. Egy betonnal borított rész alól egy teljesen érintetlen újkőkori szint került elő, ami fölött ráadásul egy mésztufa réteg képződött, ami megőrizte a rétegsorokat. Ezt áttörve a mintegy ötezer éves kerámiatöredékek mellett csonthalmokat és rengeteg szerves anyagot találtak a kutatók, amikből a „barlangi menüt” is rekonstruálni tudják majd. A fémkeresős kutatás során egy másik barlangi teremben kincsleletekre akadtak a régészek. Az ötvenkilenc tárgyat számláló lelet két-három különböző típusú díszveretből áll össze – dr. Szabó Gábor szerint valószínűleg egy díszruhát helyeztek itt el.
„Nem akarták senki elől elrejteni, ez egy áldozati együttes lehetett, amit egy, három hatalmas, házikószerűen egymásra borított sziklatömb belsejében kialakított kis lyukba helyeztek el, földdel és kövekkel betakarva. Ez a negyedik ilyen zárt áldozati együttesnek vélhető késő-bronzkori lelet, amit a barlangban feltártak. Az első kettő – egy aranykincs és egy bronzegyüttes – az 1920-as években került elő, ám szinte semmilyen adat nem maradt fenn róluk. 2015-ben mi találtunk egy kisebb kincset, ami egy arany hajkarikából és hat vagy hét aranylemeztárgyból állt. Most pedig rábukkantunk erre a jelentős, ötvenkilenc tárgyból álló együttesre, melynek eredete Kr.e. 1300-1200 körülre datálható” – foglalta össze a kutatás előzményeit a vezető régész.
Közelebb vihet a megértéshez
A szakember szerint a mostani lelet sokat segít majd abban, hogy értelmezni tudják, milyen funkciót töltött be ez a barlang az újkőkori és a késő bronzkori emberek életében.
„Az első ásatások után kialakított teóriák szerint lakóhelynek használták a Baradlát, mivel rengeteg cölöpnyom található az agyagban és sok állati csont is előkerült. Ezzel párhuzamosan már az 1800-as években is előkerültek innen emberi csontok is. Ami azt mutatta, hogy nem csak menedékként használják, de van a barlangnak egyfajta szakrális jelentősége is” – mondta dr. Szabó, aki azt is hozzátette, hogy a mostani kutatások szerint a talált kerámiák kilencvenöt százaléka díszkerámia, nem az a típus, amit a korszak településein használnak. Ez pedig szintén megerősíti azt a teóriát, miszerint a Baradla egyfajta ősi szentélye, kultusztere volt a neolitikumnak.
