Új magyar zeneművek születésére várnak

Címkék#pályázat #zeneszerző #Zene #z országos Müpa-pályázat #Miskolc #Művészetek Palotája

Miskolci kötődésű zeneszerzők is érdeklődnek az országos Müpa-pályázat iránt.

Méhes László

20200125 Miskolc fotó: Kozma István KI Észak-Magyarország Tizennyolcadik alkalommal adták át szombat este a megye egyik legrangosabb civil elismerését a Miskolci Múzsa Díjat. Amelyet idén a Miskolci Bartók Béla Zene és Táncművészeti Szakgimnázium jazz tanszéke édemelte ki. képen: Siklósi Miklós junior múzsa díjas

Fotó: Kozma István

Új zeneművek megírására hirdetett nagyszabású pályázatot magyar zeneszerzők számára a Művészetek Palotája (Müpa), fennállásának 15. évfordulója alkalmából. Magyarország vezető kulturális intézményének célja a programmal az – nyilvánították ki a kiírásban –, hogy minél gazdagabb műfaji palettán segítsék elő új magyar zeneművek megszületését, együttműködésre ösztönözzék az alkotókat, együtteseket és előadó-művészeti intézményeket a kortárs zene népszerűsítésében és új művek bemutatásában.

Átfogalmazott népdalciklus

A július közepén módosított pályázati kiírás szerint 14 zeneművészeti kategóriában várják a kompozíciókat. A műfaji sokszínűség, amely a kamara- és nagyzenekari kompozícióktól a dzsesszen, a musicalen, a kórusműveken és színpadi zenén át egészen az elektroakusztikus művekig terjed, példa nélküli a hazai zenei életben – értékelte Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző. A pályamunkákat értékelő szakmai testület tagjaként az origo.hu-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: „nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna ilyen pályázatot, amely széles műfaji intervallumban ad lehetőséget a komponálásra és arra ösztönzi a zeneszerzőket, hogy azokban a műfajokban mutatkozzanak meg, amelyekben a legfelkészültebbnek érzik magukat”.

– Az ilyen rövid határidőre kiírt pályázat vélhetően a már elkészült műveket csalogatja elő a fiókból – vélekedik Ács Gyula Miskolcon élő zeneszerző, akinek báb- és balettzenéit, színpadi és kamarazenekari kompozícióit bizonyára többen hallották már. Emlékezhetnek rá akár a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatott A kis herceg című meseopera zenei megformálójaként, de akár a műveit bemutató Reményi Ede Kamarazenekarral közös hangversenyeikről, szólóestjeikről is.

A népzene iránt elkötelezett alkotó egy vonószenekarra és ütősökre „átfogalmazott” népdalciklusával indul a versenyen – árulta el. Muzsikusként pedig kíváncsian várja, milyen trendek körvonalazódnak majd a bírálók döntése nyomán, visszatérnek-e a díjazott művekkel a közönséget is magával ragadó harmóniák, az emberi fülnek is kellemes dallamok, mert – véleménye szerint – ez továbbra sem igazán divat a kortárs zeneszerzők világában.

A zeneszerzés is időt igényel

– Vannak, akik soha, semmilyen pályázatra nem írnának zenét és mindenféle kompromisszum, megkötés nélkül dolgoznak, míg mások kifejezetten ezekre építik a pályájukat, trendeket és irányzatokat követnek, azokat gondolják tovább – fogalmazott a Miskolcon Múzsa Reménységek díjjal elismert Siklósi Kristóf fuvolaművész, zeneszerző. A huszonéves muzsikus megítélése szerint valóban vonzó a nem kevés, akár többmillió forintos díjazással járó Müpa-pályázat, ami adott esetben nagyon jó motiváció lehet. Hatványozott tempóban dolgozhat ilyenkor a szerző egy ideig – vélekedik.

– Ami engem illet, egyelőre tapogatózom. Ez a zeneszerzésben nem szokatlan, sokak egyénisége akár 40 vagy még több évesen körvonalazódik, és még utána is folyton változik. Egyelőre igyekszem a lehető legtöbb dolgot kipróbálni, a legtöbb ismeretet megszerezni, ezért fuvolistaként a klasszikus repertoáron kívül rendszeresen játszom szabad improvizációs, dzsessztematikájú, kortárs zenei, színházi zenei, könnyűzenei koncerteken. Zeneszerzői tevékenységemről ugyanez mondható el – fogalmazza meg –, egyelőre a legkülönbözőbb zenéket írom, és gyakran merítek más szerzőktől.

Siklósi Kristóf a jeligés pályázatokat váró zeneszerzői versennyel kapcsolatos személyes hozzáállásáról nem árul el semmit, de hozzáteszi: a zeneszerzés, ahogy a festészet, szobrászat, regényírás, egyáltalán minden alkotóművészet, rengeteg időt igénylő munka. – Most sok műfajban lehet jelentkezni, nincs nevezési díj, elég magas összegeket lehet nyerni, amit ráadásul elég sok pályamű kap meg. Várhatóan sokan fognak jelentkezni, így nehéz lesz bárkinek az élvonalba kerülni – vélekedik.

A vezető szakmai bírálók

A MÜPA zenemű-pályázatának beadási határideje szeptember 15. A művek kiértékelését hét főből álló szakmai testület irányítja, amelynek tagjai összefogják a szakterületükhöz kapcsolódó, versenykategóriánként önállóan működő zsűrik munkáját. A vezető szakmai testület tagjai: Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetője; Gőz László dzsessz-zenész, a Budapest Music Center igazgatója; Juronics Tamás koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője; Káel Csaba filmrendező, a Müpa vezérigazgatója; Puskás Tamás rendező, a Centrál Színház igazgatója és Vashegyi György karmester, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

A pályaművekről a döntést – a műfaji kategóriától függően – egy- vagy kétfordulóban hozzák meg, az eredményhirdetésre legkésőbb 2020. december 16-án kerül sor.