„A közönséggel való minden találkozás azt bizonyította, hogy ennek az előadásnak különleges ereje van”

Ilyenre nem tudunk példát a Miskolci Nemzeti történetében: a színház március 4-én este 7 órától úgy játszik a közönségének, hogy a nézőtér közben üres lesz. A Vadkacsa című előadást az interneten élőben közvetítik a Játékszínből.

Kibeszéletlen bűnök

Rusznyák Gábor rendezése 2020. február 13-án volt először látható. A különleges előadás Henrik Ibsen művéhez nyúlt, miközben a színészek ötleteit is használta, hogy a ma nézője számára is érvényesen és érthetően szóljon a feldolgozatlan traumákról, a kétségeknek is teret engedve. Szabad-e hallgatni arról, ami valójában történt? De lehet-e beszélni róla?

A rendező egy korábbi interjúban a következmények felől közelítve beszélt erről a dilemmáról. A felvetésre, hogy a ki nem tárgyalt múlt megmérgezi a jelent, Rusznyák Gábor azt mondta: ha elhallgatjuk a kisebb-nagyobb bűnöket, „akár egy daganat, elkezdenek nőni bennünk, és megbetegszünk, vagy megbetegítünk másokat. Ha viszont kimondjuk őket, iszonyatos fájdalmat okozhatunk a sebek felszakításával” – ez a rendezői értelmezés kerete, amelyen belül a kibeszélés mellett foglal állást, szempontokat is adva hozzá. „Úgy érzékelem, hogy az emberek közötti beszéd 80-90 százalékban pusztán információcsere és fecsegés. A családokban is teljesen felszínessé vált a kommunikáció, de ha ugyanezt társadalmi szinten nézzük, ott is azt tapasztaljuk, hogy szintén számtalan fontos téma és probléma kibeszéletlen. Helyette van az egymás lekezelése, az acsarkodás és így tovább. Látszólag könnyebb bizonyos dolgokat elnyomni magunkban, mint az igazsággal vagy a bűnök következményével szembenézni. Ez nem pusztán az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Nem tanuljuk meg, hogy hogyan is kellene feldolgoznunk az életünk traumáit. Nem része a neveltetésünknek, a szocializációs folyamatunknak annak a fajta érzelmi intelligenciának az elsajátítása, amelyben meg tudjuk fogalmazni a saját problémáinkat, prioritásainkat úgy, hogy közben befogadjuk mások érzékenységét is” – osztotta meg a maga világértelmezését és ehhez kapcsolódó érveit az említett interjúban Rusznyák Gábor.

Szakmai és közönségsiker

Bár a Pécsi Országos Színházi Találkozó tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt, szakmai sikernek tekinthető, hogy a miskolci Vadkacsa is bekerült a 2020-as versenyprogramjába – Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színművének Szőcs Artur rendezte miskolci változatával. Talán megengedhető közönségsikernek is nevezni ugyanakkor, hogy bár kevésszer játszott előadása ez a miskolci színháznak, de amíg voltak előadások, lényegében lehetetlen volt rá jegyet váltani.

Szerencsés csillagzat alatt

A mostani élő közvetítés próbái holnap kezdődnek. Erről a Hjalmart – a miskolci változatban Lajhárt – alakító Fandl Ferenc színművész beszélt megkeresésünkre. A közönség személyes jelenléte nélküli játékról ezt mondta:

– Valószínű, szokatlan lesz. A közönség jelenléte, a színészek-színpad-nézők közötti kapcsolat ideális esetben áldott állapot: nagyon komoly energiákat képes adni. A közönséggel való minden találkozás azt bizonyította, hogy ennek az előadásnak különleges ereje van. Talán mert anynyira a miénk. Ibsen történetében a magunkét kerestük, azt, ami még személyesebbé tudja tenni. Olyan jó próbafolyamatban még nem vettem részt, mint amilyenben ez az előadás született, szerencsés csillagzat alatt. Nagyon egyet akartunk. Vagy nem is tudom – igazából megmagyarázhatatlan, hogy miért történik az, ami egyszer csak megtörténik. Most derül majd ki, hogy ez hogyan működik azok nélkül az emberek közötti rezgések nélkül, amiket a közönség személyes jelenléte adhat hozzá az előadáshoz. Most derül majd ki, mennyire igaz, hogy ez enynyire a miénk. Ha megtörténik: maradandót alkottunk. Akkor valóban jó munkát végeztünk.

Szirbik Bernadett és Fandl Ferenc a miskolci Vadkacsa jelenetében

Fotó: Bujdos Tibor

A Miskolci Nemzeti Színház élő előadását itt tekinthetik meg az ugyanitt jegyet vásárlók.

Színlap

Vadkacsa

A szövegkönyvet Ibsen azonos című műve (fordította: Kúnos László), Simon ­Stone „The daughter” című filmforgatókönyve és a színészek ötleteinek felhasználásával írta: Rusznyák Gábor.

Játsszák: Fandl Ferenc, Harsányi Attila Jászai-díjas, Mészöly Anna, Szirbik Bernadett, Gáspár Tibor Jászai-díjas, érdemes művész, Szegedi Dezső Jászai-díjas, Nádasy Erika, Salat Lehel, Farkas Sándor, Kerekes Valéria, Péva Ibolya.

Díszlettervező: Rusznyák Gábor

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Rendező: Rusznyák Gábor