Roma világ mélységekkel, fesztivállal

A program hét napja alatt nyolc településre visznek színházi, zenei, interaktív és többek között szórakoztató műsorokat és élménylehetőségeket. Augusztus 21-én Miskolc belvárosában, a Miskolci Galériában, a Szinva teraszon és a Helynekemben is látható lesz a program esszenciája, kiváló koncertek, kiállítások és színházi előadások, amelyekben roma alkotók romákról szóló témákat is felvonultatnak.

Ősi gyökerek

– Ez egy alulról építkező roma összművészeti fesztivál – nyilatkozta lapunknak Simon Balázs színházrendező, az Utcaszínházi Alkotóközösség egyik vezetője, a fesztivál egyik szervezője. A színház és a zene mellett számos művészeti program helyet kap, lesznek műhelyek, játékfoglalkozások és interaktív programok is egy-egy fesztiválnapon, amelyeket a szervezők egy-egy szegregátumba is elvisznek. Így Lyukó, a Tetemvár és többek között a Bábonyibérc is helyszíne lesz majd a rendezvénynek, emellett pedig megyei helyszíneken, Alsóvadászon, Encs-Fügödön, Kázsmárkon, Fulókércsen, Abaújszolnokon, Gagybátorban is bemutatkoznak roma művészek és előadók.

– Ezek a településrészek különösen hátrányos helyzetűek kulturálisan. Ezekbe a szegregátumokba nagyon ritkán jutnak el például színházi, képzőművészeti vagy készségfejlesztő programok – hangsúlyozta Simon Balázs. – Azt gondoljuk, hogy ez a fesztivál remek alkalom arra, hogy összeszervezzünk fantasztikus művészeket, akik személyes jelenlétükkel a fiatalokat is inspirálhatják. Szeretnénk, hogy a roma kultúrát – mint külön létező valóságot – ezeken a településeken, településrészeken élők is megismerhessék, megszerethessék. Sokszor a romák maguk sem ismerik a nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, legfeljebb csak hagyományelemeket. Ezáltal szeretnénk bennük a hovatartozás nemes érzését is felébreszteni.

A színházi előadások, az utcaszínházak előadásai sokféle témát dolgoznak fel. Simon Balázs szerint a hovatartozás témája a leggyakoribb. Szerinte a törzsi kultúra nyomait őrző romatársadalom mai ütközési pontjai is érdekes felvetéseket mutatnak.

– Például nem tudják a házakat megszeretni… A romák egy vándornép voltak, a legtöbb helyen, akár Franciaországban, Spanyolországban, Angliában mostanában ez például újra lételemük lett. Magyarországon nem történt meg ez a „visszaváltás”. De 150-200 év kevés, hogy a kulturális kódok megváltozzanak. Ez például egy erős ütközési pont. Hogyan lehet ezt megérteni? Elfogadni? Ez egy izgalmas téma, de persze ez egy „fehér ember” témája, nem feltétlenül az övék – hangsúlyozta Simon Balázs. – Az ő témáik között más is megjelenik. A gyerekek munkáiban sokszor a szegénység tematizálódik, vagy éppen médiatartalmak. Nagyon szeretnek maffiatörténeteket színpadra állítani. Ezt egy szociológus úgy olvasná, hogy a törzsi társadalom ősi hagyományaiban a hatalom kérdése is előkerül. Azaz hogy miként strukturálódik a férfi­erő mentén egy közösség belső hierarchiája; alapvető kérdés. Érdekes, bennünket is érintő dolgok ezek, ha elemző szemmel nézzük – tette hozzá.

Programok mindenkinek

A fesztiválnapokon roma írókkal és alkotásaikkal találkozhatnak, táncosoktól, bábosoktól, zsonglőröktől is tanulhatnak az érdeklődők.

– Fellép majd többek között a Bélaműhely formáció is, amely sokféle, gyakran kidobott ­dolgokból készít nagyon izgalmas hangszereket. A fiatalok készíthetnek velük hasonlókat, melyekkel utána együtt zenélnek. Természetesen minden fesztiválhelyszínen koncerttel zárul a program – emelte ki a fesztivál egyik szervezője. – Akik szeretik a roma zenét, azok mindenképpen színvonalas, nem feltétlenül a médiából ismert, de a romák között nagy népszerűségnek örvendő zenekarokkal találkozhatnak.

Belülről látni

Szegedi Dezső színművész Makszim Gorkij Makar Csudra című elbeszélése alapján írt egy színpadi művet. A darab felolvasását is láthatja majd a felsővadászi és kázsmárki közönség.

– Ez egy vad-romantikus romatéma, készült belőle film is, A cigánytábor az égbe megy címmel. Amikor megnéztem, akkor olyan érzésem volt, mintha valaki kintről akarna láttatni velem valamit. Ez az élmény inspirált, mert szeretném belülről megmutatni az autentikus roma világot a maga furcsaságaival, romantikájával együtt. Miután van írói szabadság, így beleraktam a romani krist, a roma törvénykezést is. Nagyon komoly normák voltak, de nem a büntetés volt a legfontosabb célja, hanem inkább a békítés. A darabon keresztül közelebbről megismerhetjük a cigányság szokásait – foglalja össze Szegedi Dezső. – Nagyon érdekesnek tűnt számomra, hogy a vándorló romaság világát belülről megmutassam. Ha az ember ránéz egy történetre, és nem tudja, hogy mi miért van benne, elsiklik a lényeg felett. Aztán el is mondja Gorkij: „Ha a ti szemetekkel nézi az ember a világot, nem is annyira bonyolult, mi magunk tesszük bonyolulttá.” A címszereplő, Makar Csudra pedig így fogalmazza meg: „Nem vagy te sem étel, sem ital, hogy ragaszkodjanak hozzád az emberek.” Ez nagyon egyszerűnek tűnik, holott nagyon nagy mélységei vannak ennek a világnak.

(A borítóképen: Simon Balázs rendező, a TeatRom21 szervezője és Szegedi Dezső színművész)