Hétezer éves az agyagmalacka

„A hétezer éves vadnai agyagmalacka egy fantasztikus ünnepség keretében végre hazaért”, mondta lapunknak Szabon János, a Vadnán élő lokálpatrióta, helytörténész. Az agyagmalackát a magyar kultúra napján, január 22-én adták át a vadnai Göőz Pál Művelődési Házban. 

Az agyagmalacka történetéről korábban már mesélt lapunknak Szabon János. Akkor elmondta, Göőz Pál (1897–1977) a helyi iskolában tanított, az utolsó polihisztorok egyike volt. Szabon János anyagot gyűjtött a tanító verseinek a kiadásához, a kutatásait is tanulmányozta, és egy érdekes feljegyzést talált. „A vadnai agyaggödör mélyén egy őskori vadász csontvázát találtuk meg, és mellette feküdt az agyagból égetett állatkája, egy kis, kézzel rovátkolt agyagdisznó. A tárgyat a miskolci múzeumba szállították.”

Nem felejtette el a sorokat 

 

– Néhány éve a feleségemmel és a fiammal ásványtani kiállításon jártunk a Herman Ottó Múzeumban. Ahogy a ruhatárnál álltunk, megláttam egy hölgyet nagy paksamétával, gondoltam, talán a múzeumban dolgozik. Egy szuszra elhadartam neki a disznócska történetét, ő meghallgatott, és megjegyezte, látta már a szobrot a múzeum raktárában. Mondta, indokolt esetben elővehető, beszéljek az igazgatóval. 

Így történt. Hosszú engedélykérési folyamat után a disznócska, egy neolit kori (újkőkorszaki – a szerk.) totemállat múlt szombaton visszakerülhetett Vadnára. 

– Mennyi esély volt erre a 75 éves bejegyzés alapján? – tette fel a kérdést akkor Szabon János. Mára egyébként körvonalazódtak a történtek. 

A sírlelet akkor került elő, amikor 1947-ben újraépítették a 26-os út Nagybarca–Putnok elágazás hídját, amelyet a visszavonuló német csapatok – fogalmaz Szabon János – búcsúképpen levegőbe röpítettek 1944. december 14-én. A lelet megmentése a vadnai tanítónak köszönhető. A sír egyedülálló, mert a Magyarországon talált hasonló sírokban nem voltak állatokat mintázó cserépedények, a vadnaiban igen. A csiszoltkő-korszakbeli vadászra magzatpózban, arccal a napnyugta felé találtak rá, bizonyára családtagjai vagy társai temették el így. Most 7000 évvel később pedig tárgyait bárki láthatja Vadnán. A lelet többi tárgya és a vadász koponyája helyhiány miatt nem kerülhetett a településre.

(A borítóképen: Marinné Tóth Krisztina, a művelődési ház vezetője, dr. Szörényi Gábor régész, ifj. Szabon János, Bencze Péter polgármester és dr. Csengeri Piroska régész)