Regény született a halott faluról

Április 29-én jelenik meg B. Czakó Andrea harmadik könyve, A csend árnyéka címmel. A már-már tényregényként aposztrofálható történet hátterét Derenk adja, és a szereplők között az ott élő családok nevei is visszaköszönnek.

Történelmi tabló

Derenk 1943-ban szűnt meg létezni, lakóit hatalmi szóval széttelepítették. Ennek okairól többféle legenda is kering. Lakosai 1717-től megszűnéséig a mai Lengyelország területéről odaköltözött szepességi gorálok és azok leszármazottai voltak.

B. Czakó Andrea regénye igaz történeten alapuló megrázó történelmi tabló a lengyel menekültekről, Derenk felszámolásáról, a varsói felkelésről, Budapest ostromáról, a falusi béke és az eszkalálódó háború kontrasztjáról.

A könyv története 1939-ben játszódik: a Gestapo Zakopanéban alakítja ki a kémek kiképzőbázisát lengyel személyzettel. Ewa a Gestapo elől menekül Magyarországra, nagyanyja szülőfalujában, az eldugott Derenken keres menedéket, aminek határában medvetámadás éri. András és fia találnak rá, befogadják, és pártfogásukba veszik. A csírázó békét és nyugalmat azonban a nagypolitika zavarja meg...

B. Czakó Andrea Nyírbátorban él, mint mondja, már kis korában eltervezte, hogy író lesz. Ennek ellenére saját bevallása szerint elég későn kezdett el írni, először az anyaságnak adta át magát, három gyermeke van. Romantikus történetekkel kezdte, melyekben magyar helyszínek, magyar szereplők vannak, a magyar történelembe ágyazva. Első két könyvét, a Hervadhatatlant és a Pitypangtáncot sokan ismerik és szeretik. A csend árnyékának ötlete egy kirándulás során született.

– Sokat túrázunk, kirándulunk a családommal, Szögligetről pedig kétszer is átmentünk Derenkre. Itt az egykori iskola helyén kialakított múzeumban nézegettem a fotókat, és Králik Józsi képe megfogott. Hirtelen egy történet jelent meg a fejemben, ami aztán akkor szökkent teljesen szárba, amikor Magyarországot támadni kezdték külföldről azzal, hogy a menekültügyet rosszul kezeljük. Úgy gondolom, fontos, hogy megmutassuk, milyen szép cselekedeteket vittünk véghez a történelem folyamán, mint amilyen a lengyel menekült­ügy a második világháború idején. Fikciókat keverek valós dolgokkal a regényben, a szereplők névazonosságban vannak, de nem azokról a szereplőkről, az ő életükről írok, nem azonos az életút – mesélte az Észak-Magyarországnak az író.

Teória a megszűnésről

Mint mondja, amikor csak Derenken volt, és látta a halott falut, nagyon felkavarta, ahogy az onnan elköltöző, sok esetben külföldön otthont kereső családok története is.

Minden szakirodalmat, háttéranyagot felkutatott a településsel kapcsolatban, azt is kutatva, hogy mi állhatott a megszüntetése mögött. Ennek kapcsán újabb teóriát állít fel a regényben, de nem ad választ, viszont kinyitja a lehetőségeket kérdésekkel. A majdnem kész kéziratot megosztotta a térségben jól ismert Bubenko Gáborral, akinek a családja derenki, és maga is sokat kutatta a település múltját.

– Kerestem a közösségimédia-felületeken a Derenkkel kapcsolatos oldalakat, és láttam, hogy Bubenko Gábor mennyire a szívén viseli és ismeri a falu történetét, így megkértem, hogy nézze át a kéziratot. Több dologban is a segítségemre volt, és pontosított is. Például a szakirodalomban Ménesvölgyként említik a területet, de a helyiek Várvölgynek ismerik, így én is ezt használtam végül. Hálás vagyok neki, sokat beszélgetünk – magyarázza Andrea.

Megvan az új ötlet

A regény ötlete két éve vetődött fel benne, egy év alatt írta meg, és tavaly októberben lett kész.

Az író nagyon izgatottan várja a megjelenést, és hogy miként fog reagálni az olvasóközönség.

– Vegyesek ilyenkor az ember érzései. A nagy pillanatokban ott vannak mindig a nagyobb félelmek és keserűségek is. Vajon hogy fogadják, minden hibát sikerült-e kijavítani, és persze, mennyire fogják szeretni? Megérzik-e azt a szeretetet, amivel én írtam, hiszen lélekszilánkokat rakunk bele a műveinkbe. Nagyon nagy felelősség, hogy helyiek is fogják olvasni, mert mindenki a saját vetületéből látja a falu történetét, én pedig a szakirodalom szűrőjén keresztül adok egy változatot.

B. Czakó Andrea azt is elárulta az Északnak, hogy már megvan az ötlet az új regényéhez, amely szintén kötődik megyénkhez. Ugyanis van egy hölgy a magyar történelemből, aki nagyon felkeltette az érdeklődését, akinek itteni kötődése van, és akit megemlít a most megjelenő regényben is. Róla szeretne egy teljes könyvet írni.

(A borítóképen B. Czakó Andrea. Fotó: Olvasónktól)