„A kultúra mindenki számára elérhető, és azonosulást biztosít”

A magyar kultúra napján felmerül a kérdés, mi határozza meg egy nemzet kultúráját? Ezt kérdeztük dr. Kotics József egyetemi docenstől, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológia és Filozófiai Tudományok Intézetének intézetigazgatójától.

Mint fogalmazott, ha azt szeretnék vizsgálni, hogy a nemzet és kultúra fogalma hogyan kapcsolódik össze, akkor érdemes visszatekinteni az időben.

Haza és haladás

– Amikor a 19. század elején létrejöttek a nemzetek, hiszen ez volt a klasszikus nemzetépítés korszaka politikai és kulturális értelemben is, a haza és a haladás eszméje állt az önállósuló nemzetállamok törekvéseinek előterében. A nemzet egy teljesen új struktúra a korábbi állapotokhoz vagy helyzethez képest. Érdekes kérdés, hogy a nemzetek létrehozásának, kialakításának folyamatában hogyan jön létre a nemzeti kultúra. A 19. századtól minden nemzet létrehozza nemzeti kultúrájának tartalmát, azaz meghatározta, hogy mi tartozik bele. Minden nemzetre jellemző a kultúra és a nyelv egysége. Tehát az ideális nemzet minden tagja egy nyelvet beszél, és a kultúra egysége mindenki számára elérhető, azonosulást biztosít. A kultúra két szinten jelenik meg. Egyrészt van az úgynevezett magas kultúra, amely elsődlegesen a művészeteket jelenti. Különösen az irodalom, a képzőművészet és a zene az, melyek a nemzeti kultúra tartalmának kialakításában kulcsszerepet játszanak. De azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kelet-európai nemzetállami törekvésekben azt tapasztaljuk, hogy nemcsak az úgynevezett elit vagy magas kultúra, hanem a nép kultúrájának nevezett folklórkincs, tehát a népdalok, népballadák, mitológiai maradványok, szokások, rítusok is részévé válnak a nemzeti kultúrának.

Egy szűk elit

– Fontos kiemelni azt is, hogy a nemzeti kultúra tartalmát a politikai és kulturális elit hozza létre. Bizonyos elemeket sorolnak be a nemzeti kultúrába. Olyan elemeket választanak ki, kanonizálnak, amelyeket aztán majd az iskolában tanítanak, és a modern államok kommunikációs rendszerén keresztül szélesebb körben is ismertté tesznek. Tehát egy szűk elit megteremti a nemzeti kultúra tartalmi bázisát, kialakítja annak keretét, majd a meglévő intézmények gondoskodnak arról, hogy az széles körben, az adott nemzet kulturális tartalmaiként váljanak ismertté. Fontos tudni, hogy ezek, az elsősorban művészeti teljesítmény által létrehozott kulturális javak, kitűnően alkalmasak a kollektív nemzeti tudattal való azonosulásra, azaz a nemzeti identitás megjelenítésére és megélésére – fejtette ki Kotics József.

Kollektív tudat

Hangsúlyozta: a nemzet tulajdonképpen egy elképzelt közösség, teljesen más, mint a korábbi társadalmi formációban meglévő identitás-struktúrák. Hiszen azok általában a helyhez, lokalitáshoz, de maximum regionalitáshoz kötődtek, és nagy szerepe volt például a vallási kötődésnek is. A nemzet annyiban új, hogy millióknak kíván azonosulási lehetőséget, kollektív tudatot hoz létre, és ennek kulcsszerepe van a nemzeti kultúrának.

– Mint tudjuk, vannak olyan nemzetek, amelyek különböző történelmi okok folytán nemzetrészekre szakadtak. Tehát az állam, amely a nemzet politikai formája, nem tömöríti minden azonos nyelvű és kultúrájú tagját. Ezen országokban, így Magyarországon is kiemelt szerepet kap a kulturális azonosság, a kulturális nemzethez való tartozás, függetlenül a mindenkori államhatalomtól – mutatott rá az intézetigazgató.