Anyagi gondokkal küzd az ország legrégebbi férfikórusa, a mezőkeresztesi

Az ország legrégebbi amatőr férfikórusát 167 éve, 1856. szeptemberében alapította Tóth József református kántor, és 46 évig vezette Mezőkeresztesi Férfi Dalárda néven. Kezdetben a református egyházon belül összejöveteleken és temetéseken énekeltek. A jelenleg tíz tagot számláló kórust a kiöregedés fenyegeti, a fiatalokat nem nagyon érdekli a kultúra ezen része, bár a férfikar fénykorában még 60 tagot is számlált – mondta Zoller János karnagy. Hozzátette, négy tagjuk is van, akik már több mint 40 éve énekelnek a kórusban. A legidősebb kórustag már jócskán túl van a nyolcvanadik életévén, ő már több mit 60 éve dalol a csoporttal, még huszonévesen kezdte – tette hozzá a vezető.

A repertoár

Mezőkeresztesi Férfikóruskezdetben egyházi dalokat énekelt, de folyamatosan bővült a repertoár. Ma már elsősorban népdal-feldolgozások (katona-, bor-, szerelmes dalok), valamint egyházi énekek és operarészletek szerepelnek a dalkínálatukban. Számos külföldi megmérettetésre járt korábban a kórus, például, Franciaországba vagy Németországba, ahol komoly a férfikórusra írott operákat szólaltattak meg. Viszont ma már 10 emberrel egy komoly kórusművet nagyon nehéz előadni, ilyen kis létszámmal nem is tudnak – tette hozzá a karnagy.

A tagok

A Férfikórus tagjai kétkezi dolgos, amatőr emberek, mindenféle zenei képzettség nélkül, akik minden darabot hallás után, a legnagyobb szorgalommal és odaadással tanulnak meg – mondta Zoller János. Összetartozásukat egyenruhájukkal is kifejezik, mellényükön a búzakalász és a hárfa, ami az ének és a munka összetartozását jelképezi. Összetartó erőnek tartják azt, hogy imádnak énekelni, és barátságuk az évek folyamán már testvéri szövetséggé kovácsolódott össze.

Próbák és kapcsolatok

A tagok, valamint a férfikórus és a karvezető közötti közvetlen kapcsokat könnyíti meg a munkát, egy ilyen nagy múltú kóruson belül, amely már a heti rendszerességgel megtartott kétórás próbák alatt is érezhető.

Az arany minősítéssel rendelkező férfikórust viszont a kiöregedés és anyagi támogatás hiányában a fellépések elmaradása fenyegeti, pont ezért csak hazai fellépéseket tudnak már vállalni, melynek utazási költségei is komoly logisztikát jelentenek.

A nagy múltú férfikarnak most minden támogatásra szüksége lenne, tagok hiányában már nem tudnak komoly műveket megszólaltatni, ami a csoport védjegye volt, anyagi segítség nélkül pedig a meghívásoknak, fellépéseknek sem tud majd eleget tenni a 167 éves férfikórus – mondta Zoller János.