A kultúra hatalmáról írtak könyvet

Akár Ózdot is fel lehetne virágoztatni kultúrával, de Miskolcon is erősíteni kell, hogy vonzerő legyen a turistáknak vagy akár a lakosságnak is. Erről beszélgetett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik tanulója a Kultúraalapú városfejlesztés című könyv szerzőivel, Fekete Dáviddal és Morvay Szabolccsal. A beszélgetés kiinduló pontja Richard Florida 2002-ben megjelent The Rise of the Creative Class című nagy sikerű írása volt, amiben a szerző azt állítja, a régi ipari társadalom kreatívvá alakul át. Ez azt jelenti, hogy már nem a gyártás, hanem a szolgáltatás lesz főszerepben.

A kanadai íróval maga Fekete Dávid is találkozott

Így mesélt erről: "Sokat beszélgettünk a témáról, mert ő nyilván a nyugati társadalmat tudja alapul venni, hiszen abban a közegben él. Így én számos olyan információt át tudtam neki adni a közép-kelet európai társadalomról, amik neki újdonságok voltak. A könyve nagyon sok kritikát kapott annak idején, mert valóban voltak benne elnagyolt gondolatok, mégis jó, hogy megírta, hiszen nem beszélnénk ma ennyit a kreatív kultúráról. Azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon jól megfér egymás mellett a szolgáltató szektor és a gyártás, erre példa a győri Audi gyár, ahol kutatásfejlesztés is folyik" – mondta Fekete Dávid, aki hozzátette, 2017-ben kezdték el a munkát Morvay Szabolccsal, nem mellesleg éppen a Florida-könyv hatására.

Vonzerő a kulturális beruházás

A bemutatott könyv társszerzője, Morvay Szabolcs francia és spanyol példát is említett, amikor egy iparvárosból óriási vonzerejű kulturális központ lett egy izgalmas múzeum telepítésének a hatására. "Igen, akár Ózdból is lehetne ilyen. A kreatív és a kultúraalapú városoknak éppen ez a lényege, hogy ami sokkot a gyárbezárás hozott magával a munkahelyek megszűnése, majd a település elnéptelenedése miatt, ezt akár vissza is lehetne fordítani, csak jól kell hasznosítani az eszközöket. Például az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésekor óriási beruházásokról beszélhetünk" – mondta.

Hátrányos helyzetből indulnak a vidéki nagyvárosok

Miért minden Budapestre megy, holott az kulturálisan már így is virágzik? – hangzott el a provokatív kérdés, mire Fekete Dávid azt válaszolta, hogy azokat a projekteket, amik oda lettek telepítve, eleve ekkora városokba szántak, ezek valószínűleg nem ugyanilyen hatékonysággal működnének egy kisebb nagyvárosban. 

"Az azonban tény, hogy rendkívül nagy az aránytalanság a főváros és a vidéki városok között. Nézzük csak meg, hogy Budapesten kétmillióan laknak, míg a legnagyobb városban, ami korábban Miskolc volt, ez a szám tizede ennek. Egyik oka, hogy Trianon miatt levágták a magyar nagyvárosi gyűrűt, másik pedig az ötvenes évek Nagy Budapest koncepciója, amikor is beleolvasztották a környező településeket a fővárosba. Most meg hatalmas energia, hogy feltornázzuk regionális központként vidéki nagyvárosainkat" – mondta a szerzőpáros egyik fele.

Mit tehetünk Miskolcért kulturálisan?

Fekete Dávid szerint érdemes részt venni nemzetközi megmérettetéseken.

"A kreatív gazdasági stratégiához ugyanis számba vesszük azokat az erősségeinket, amikkel már rendelkezünk, víziót alkotunk, megnézzük, hogy milyen stratégia mentén szeretnénk fejleszteni az adott várost. Számba kell venni a tehetséges embereket, az alkotóművészeket, akikkel később majd érdemes lesz együtt gondolkodni. Ki kell lépni a nemzetközi térbe, Miskolcnak az úthálózat miatt is kézen fekvő, hogy erősítse a kapcsolatot Kassával. Alkossanak közösen valamilyen fesztivált, hiszen nagyon fontosak a határon átnyúló projektek. Két nagyváros tudniillik sokkal könnyebben tud felkerülni a nemzetközi turisztikai térképre, mint egy önmagában. A város idegenforgalma attól is nő, ha egyedi fesztivált hoz létre, ilyen volt Miskolcon az Operafesztivál" – mondta, hozzátéve, a kultúrafogyasztó turisták fellendítik a helyi gazdaságot.