Minden miskolcinak tudnia kell, ki az a Jenbach Béla

Miskolc gazdag város értékben, szellemben, tudásban és művészetben is, kezdte ünnepi köszöntő beszédét Veres Pál polgármester. Miskolc Déryné és a Latabárok, Pressburger Imre, Feledy, Szalay városa és Jenbach Béla városa is, ám az ő nevét talán még kevesen ismerik, annak ellenére, hogy egy világszerte ismert és szeretett mű, a Csárdáskirálynő szövegkönyvét ő írta. Librettistának lenni, vagyis szövegkönyvet írni, megadni egy mű alapját hatalmas munka. Az, hogy szobrot kap a Miskolci Nemzeti Színház parkjában, végre méltó helyre emeli a személyét Miskolcon. Erről a szoborról mindenkinek eszébe kell jutnia, hogy a Csárdáskirálynő szövegkönyvét egy miskolci ember írta és a nevét minden miskolcinak és az idelátogatóknak is meg kell ismerniük, hangsúlyozta. A Miskolci Nemzeti Színház egy páratlan alkotóműhely úgy a múltban, mint a jelenben is, zárta köszöntőjét a polgármester.

A csárdáskirálynő és Miskolc kapcsolata

A kétszáz éves színház nagyon fontos eseménye a mai pillanat, hiszen „mi csepűrágók ritkán kapunk ilyen figyelmet” – mondta mosolyogva Rusznyák Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője. Elmondta továbbá, hogy Béres Attila rendezte az idei évad egyik sikerdarabját, A csárdáskirálynőt és tőle hallotta először azt a hihetetlen történetet, hogy ez a darab hogyan kötődik Miskolchoz. Az alkotások minőségét a feltett kérdések minősége határozza meg. Az, hogy valakiben felmerült az a kérdés, hogy A csárdáskirálynő német szövegében, a harmadik felvonásban vajon miért hangzik el háromszor Miskolc neve, olyan kérdés volt, ami azt a folyamatot elindította, ami itt teljesedik be. 

Kiemelte – a frissen Miskolc díszpolgárává választott – Fedor Vilmos nevét, aki Jenbach Béla történetét felkutatta és megemlítette Kovács Ivettet, aki szintén részt vállalt a kutatásban. Röviden ismertette Jenbach Béla életútját, aki Jakobovics Béla néven született Miskolcon 1871-ben egy ötgyermekes, nehéz körülmények között élő családba. Jenbach Béla nővérével, Idával együtt a miskolci teátrum előadásainak hatására vált a színház szerelmesévé, ami meghatározta mindkettőjük későbbi pályafutásukat. 

A főrendező felidézte Jenbach Béla szavait, hogyan került Bécsbe és hogyan lett librettista. „Azt akartam, hogy az a város, ahol születtem, benne legyen” – zárult a Jenbach idézet, arra utalva, hogyan is került a világ egyik leghíresebb operettjébe Miskolc város neve. 

A többi pedig történelem, és ennek a történelemnek a következő fejezete a szobor leleplezése, zárta ünnepi beszédét a főrendező.

Ismert arcok az avatáson

Zamatócky Florianna és Tóth Dominik A csárdáskirálynő Emlékszel még című dalának csodálatos előadása után Veres Pál polgármester és Rusznyák Gábor főrendező leleplezték Jenbach Béla szobrát, mely Szanyi Borbála szobrászművész alkotása. A leleplezés után elhelyezték a megemlékezés virágait, majd az Egy a szívem, egy a párom című dallal zárult az ünnepség. 

A szoboravatáson a Miskolci Nemzeti Színház számos színésze – köztük a frissen díjazott Osváth Tibor és Lajos András - mellett Kepes András is részt vett.