A „jó barát” ellen harcolva Sárospatakon

A lengyel-magyar történelem egy kevésbé emlegetett időszakát mutatja be „A jó barát ellen – II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata” - című kiállítás, amelyet pénteken nyitottak meg Sárospatakon a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában. 

Dr. Tamás Edit, a múzeum igazgatója elmondta: Sárospatak elhelyezkedése sajátos, hiszen Magyarország, Erdély, Felvidék és Kárpátalja szomszédságában fekszik a város, de Lengyelország legközelebbi határa is alig „kőhajításnyira” található. Patakot és a lengyel nemzetet több történelmi személyiség is összeköti – folytatta. Példaként említette a Báthori és a Rákóczi családot. Emlékeztetett rá, hogy a szabadságharc bukása után II. Rákóczi Ferenc is a lengyeleknél talált először menedéket az oroszok elől. A kiállításról szólva munkatársunkat a múzeumigazgató arról tájékoztatta, hogy ritkán fogadnak tablókiállítást, mivel igen gazdag tárgyi emlékanyaggal rendelkeznek, de a téma egyedisége, különlegessége miatt most kivételt tettek. Hozzátette: erről a korszakról leginkább az erdélyi fejedelemség virágzása kapcsán esik szó a magyar történelemkönyvekben és az akkori lengyelországi történésekről legfeljebb címszavakban emlékeznek meg. 

Izgalmas korszak

A vándorkiállítást egy pályázat révén hozta létre a lengyelországi Mińsk - Mazowiecki Múzeum, ennek magyarországi állomása Sárospatak – közölte a megnyitón Leszek Celej, a múzeum igazgatója. Kifejtette: városukban ma is sokan élnek azoknak a leszármazottai, akik a második világháború kezdetén Magyarországon találtak menedéket a nácik elől menekülve, vagyis erős kapocs köti őket hazánkhoz. A Varsótól alig 20 kilométerre fekvő, idén éppen hatszáz éves Mińsk - Mazowiecki múzeuma az 1600-as évek egy kevésbé emlegetett korszakának feldolgozását vállalta fel. A két nemzet évszázados jó kapcsolata közismert, de mint minden barátságban, ebben is voltak vitás időszakok – hangzott el az eseményen. Ezek közé tartozik az, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem megtámadta az akkoriban már évtizedek óta a svédek, valamint az oroszok által tépázott Lengyelországot. Ennek hátterét és körülményeit mutatja be a tárlat. Az eseményen részt vett dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, aki húsz éve sokat dolgozik a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásán. Sárospataki polgármestersége idején, a kétezres évek második felében kötöttek például testvérvárosi kapcsolatot a lengyelországi Krosno-val. 

A borászati kapcsolat is erős

Mint elmondta, történészként maga is nagyon izgalmasnak tartja a XVII. századot, hiszen ugyancsak ritkán emlegetik a közismerten erős katolikus országban fellángolt lengyel protestantizmust, ami szintén erre a korszakra tehető. Kiemelte: ezzel éppen egyik debreceni kutatótársa foglalkozott mélyebben. Hozzáfűzte fiával együtt tagjai a Robert Wojciech Portius Társaságnak. A névadó borkereskedő ugyancsak a XVII. században volt a tokaji borok legjelentősebb északi képviselője, komoly hírnevet szerezve és gazdasági felemelkedést okozva borvidékünknek. Kifejtette: ifjabb Hörcsik Richárd Portiusról is nevezte el pincészetét, amelynek néhány borával meg is ajándékozta a lengyel vendégeket. Mint kiderült, a tárlat elkészítésében segítséget nyújtott a hazánkban működő Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, amelynek igazgatója, Balázs István Miklós szintén részt vett a megnyitón, valamint a sárospataki Rákóczi Múzeum is. A kiállítás kurátora Marek Zalewski volt.