A DVTK veretlensége ért véget

A labdarúgó NB I 20. fordulójában, szombaton kora este észak-keleti rangadót rendeztek: a Diósgyőri VTK együttese a Debreceni VSC-t fogadta a Diósgyőri stadionban. Mivel a meccs előtt két nappal lett 110 éves a DVTK, ünnepi felvezetés előzte meg a mérkőzést elindító sípszót. Kezdőkör nagyságú drapéria hirdette a klub életkorát, amit a szenvedély szóval spékeltek meg, a sarokzászlóktól a kezdőkör széléig összesen négy fiatal futkosott rudas DVTK lobogókkal, visszatért a diósgyőri lovag, akinek a lova egy picit megilletődötten tette meg a kétszer 100 méteres távot a napos oldali lelátó előtt. Az ,,amíg élek én”-t is elénekelte egy ifjú a nagyközönségnek, a kezdőrúgáshoz pedig egykor nagy sikereket elért játékosok (Szabó László, Tatár György, Szalai István, Oláh Ferenc, Veréb György, Teodoru Borisz, Tomesz Tibor, Koleszár György, Kovács Pál), és nem utolsósorban az aranycsapat edzője (Szabó Géza) léptek pályára. A hazai játékosok külön a szülinapra készült, egyedi, az első ismert szerelésre hajazó dresszben futottak ki, és az ultrák is egy szép koreográfiával tettek ki magukért, az első ismert címert emelték a magasba egy órási drapin. A meccs pedig egy perc némasággal kezdődött: gyászszünetet tartottak a hét folyamán közlekedési balesetben, 38 éves korában elhunyt egykori diósgyőri labdarúgóra, Halgas Tiborra emlékezve.

Az idén még veretlen két csapat szakvezetője közül, az egykori DVTK játékos és edző, jelenleg a DVSC-t irányító – a csapatok bemutatásakor az ellenfél tagjai közül a hazai publikum részéről egyedüliként megtapsolt – Vitelki Zoltán változtatott kevesebbet, a legutóbbi, szerdai meccsükhöz képet. A Mol Fehérvár FC elleni hazai 1-1-hez képest csak Habovda maradt ki, Bényei pedig bekerült a védelembe. Feczkó Tamás három játékost cserélt a Puskás AFC elleni, idegenbeli 2-2-ből, Cortés, Tamás M. és Tabakovic maradt ki, Hasani, Ivanovski és Memolla került be a kezdőbe.

Utóbbi gólpasszal

Utóbbi gólpasszal mutatkozott be, a télen igazolt albán védő beadása után a DVTK már korán, a 4. percben megszerezte a vezetést Ivanovski góljával. Mérhetetlen volt a boldogság a stadionban, minden szépnek, és jónak tűnt, de nem tartott sokáig az eufória. A hajdúsági csapat nem sokkal később, két és fél perc alatt fordított. Előbb egy pontos támadás végén Adeniji volt eredményes, majd egy szabadrúgásnál az előre húzódó védő, Kinyik is feliratkozott a gólszerzők közé. Közte a DVSC kulcsembere, Bódi ,,olajozta” meg a meccset, azzal, hogy gólpassza után olyan mozdulatokat tett, amivel felhergelte a hazai ultratábort. Ettől még tüzesebb lett a meccs, és mivel a találkozó első félidejének első felében szinte minden valamirevaló helyzetéből gól született, még azon is el lehetett fantáziálni, hogy ha ilyen lesz a folytatás, akkor akár vízilabda eredmény is születhet. De aztán egy ideig nem nagyon volt kaput veszélyeztető lehetőség egyik oldalon sem, mert a vendégek fent, és a középpályán rendere sikerrel zavarták meg a hazai középpályásokat, akik nem tudtak támadásokat építeni. Aztán nagyjából 10 perccel az első félidő vége előtt egy változatos, helyzetekkel teli meccs képe kezdett kirajzolódni. Előbb Memolla egy fejes után szerezhetett volna gólt, válaszként a túloldalon Varga K. lövésénél védett Danilovic, majd Kinyik egy szöglet után szintén fejjel lehetett volna eredményes. Adeniji helyzete után nem sokkal, Iszlai labdavesztése után Kusnyírnak kevés hiányzott ahhoz, hogy megszerezze a harmadik vendég találatot, majd Márkvárt passzáról Ivanovski centikkel maradt le a kapu torkában. Utóbbi két játékos fordított sorrendben összehozott helyzeténél Márkvárt ziccerben hibázott, majd Kiss T. szabadrúgását hárította a debreceni hálóőr. A nagy lüktetés élvezetes foci hozott, és ez alapján arra lehetett számítani, hogy a második félidőben lesznek még izgalmak.

Pontatlanság

A térfélcserét követően nem tudták, nem akarták ott folytatni a csapatok, ahol abbahagyták, előbbi a DVTK-ra, utóbbi a DVSC-re volt jellemző. A hazai együttes ugyan kezdeményező szerepben volt, de nem tudott mit kezdeni a labdával, nagyon sok hibával játszottak, mind egyéni, mind csapatszinten. Olyan sok volt a pontatlanság a Diósgyőr játékában, mintha ez egy másik csapat lett volna, az idei többi mérkőzésükhöz képest. A vendégek jól olvasták a DVTK játékát, és csak az igazi kontrákra vártak. Ilyen nem volt, de hazai helyzet sem, ám a meccs nyitott volt, és emiatt izgalmas. A középpályán jobbnak, erősebbnek, erőszakosabbnak tűnő a DVSC ellen cserékkel próbált frissíteni a hazai szakvezető, előbb jött a hazai szurkolók körében nagy népszerűségre szert tette Molnár G., majd nem sokkal később Tabakovic is, aki a megsérült Polgár helyett jött be. A védő helyett támadót a pályára váltás sem hozott eredményt, a hajrában a vendég gárdának voltak veszélyes kontrái. A 87. percben Cortés harcképtelenné tette Kinyiket, és mivel már nem volt cserelehetősége a DVSC-nek, így 10 emberrel fejezték be a meccset. A rendes játékidő letelte után ugyan még volt két villanása a hazai gárdának, de a meccset a vendégek nyerték. Megérdemelten, ugyanis ezen a napon a DVTK rengeteg hibával játszott.

Diósgyőri VTK – Debreceni VSC 1-2 (1-2)

Diósgyőr, 4802 néző (a rendező által közölt adat). V.: Iványi (Szalai, Vígh-Tarsonyi; Karakó, Lovas).

Diósgyőri VTK: Danilovic (5) – Vági (5), Polgár (4), Brkovic (5), Memolla (6) – Márkvárt (4), Iszlai (5) – Hasani (5), Rui Pedro (4), Kiss T. (5) – Ivanovski (6). Vezetőedző: Feczkó Tamás.

Debreceni VSC: Kosicky (6) – Bényei (6), Kinyik (6), Pávkovics (6), Ferenczi (6) – Kusnyír (6), Csősz (5) – Bódi (6), Szécsi (5), Varga K. (6) – Adeniji (6). Vezetőedző: Vitelki Zoltán.

Csere: Rui Pedro helyett Molnár G. (-) a 65., Szécsi helyett Garba (-) a 66., Adeniji helyett Milunovic (-) a 68., Kiss T. helyett Cortés (-) a 73., Bényei helyett Baráth (-) a 75., Polgár helyett Tabakovic (-) a 81. percben.

Sárga lap: Kinyik a 7., Adeniji a 14., Márkvárt a 24., Hasani az 57., Bódi az 58., Szécsi a 64., Cortés a 87., Ivanovski a 92. percben.

Gólszerző: Ivanovski (1-0) a 4., Adeniji (1-1) a 13., Kinyik (1-2) a 16. percben.

Feczkó Tamás: – Úgy kezdtük a mérkőzést, ahogy hazai pályán kell. A vezető találatunkat követően még lett volna lehetőségünk növelni az előnyünket, viszont utána nagyon gyorsan a maga javára fordította a meccset a Debrecen. Az első félidőben a védekező harmadban és a középső zónában nagyon sok ki nem kényszerített hibát vétettünk, nagyon sok labdát adtunk el, ezért nem tudunk annyi támadást vezetni, mint amennyit szerettünk volna. Nem találtuk azokat a passzsávokat, amire szükség lett volna, nem tudtuk úgy feljátszani a labdát a támadó zónába, amire készültünk. Viszont az első félidő utolsó 10 percében annyi helyzetünk volt, amiből meg kellett volna nyerni a mérkőzést. A Debrecen ennyivel jobb csapat, hogy három lehetőségéből kettőt gólra váltott. A második félidőben hiába játszottunk óriási mezőnyfölényben, hiába erőltettük rá az akaratunkat a Lokira, igazi gólhelyzetet nem tudtunk kialakítani. Nagyon bosszús vagyok, mert amit elgondoltunk az jól indult, és utána azt játszhattuk volna, amit elterveztünk, de az ellenfél két gólja ezt meggátolta. A Debrecen jól presszingelt, sok labdát szereztek, de ezeknek a hetven százalékát mi adtuk el, emiatt jutottunk el kevesebbszer a támadó harmadba.

Vitelki Zoltán: – Nagyon készültünk a mai mérkőzésre, úgy, ahogy minden meccsre szeretnénk. Tudatosan próbáltunk építkezni, feltérképeztük az ellenfelet. Számunkra rosszul kezdődött a mérkőzés, korán gólt kaptunk, de a csapat mentális erejét mutatja, hogy hamar fordítani tudtunk. Azt kértem a játékosoktól a szünetben, az öltözőben, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy mert vezetünk 2-1-re, meg kell védeni ezt az eredményt, hanem ugyanúgy próbáljunk meg támadólag fellépni, mintha 0-0 lenne az állás. Nagyon profi módon, taktikusan, szervezetten és fegyelmezetten hozták le ezt a mérkőzést a játékosok. Nem volt érzelemmentes részemről ez a meccs. Sorsszerű az egész, hogy régen nem vagyok már a DVTK kötelékében, és most egy ünnepen kellett visszatérnem, más csapat vezetőedzőjeként. Úgy érzem, tudtam magam függetleníteni ettől, és győztesen tudtuk elhagyni a pályát. Győzni jöttünk, a játékosok mindent megtettek ezért, egy olyan csapattal, amelynek a kezdőjében 8 saját nevelésű játékos volt, 3 pedig a kispadon kapott helyet.

A gólok története

4. perc: Kiss T. passza után Memolla indult meg a bal szélen, a 16-os magasságába érve jól adott középre, a Kinyik mellett érkező Ivanovski pedig 7 méterről a jobb alsó sarokba lőtt, 1-0.

13. perc: Lendületes vendég akció futott a pályán, amelynek során középről Szécsi kitette a labdát jobbra, Bódinak. A középpályás védelem mögé, a második hullámban érkező Adenijihez passzolt, aki a 11-es pontról a kapu bal alsó sarkába lőtt, 1-1.

16. perc: Bódi a hazai térfél közepéről, balról végzett el szabadrúgást. A kapu elé kanyarított beadására Kinyik érkezett, aki fejjel egy picit beleért a labdába, így azt Danilovic nem érte el, átszállt fölötte. A játékszer Brkovic fejére hullott, akinek rövid fejese után Kinyikhez került, a védő pedig kapura fordult, és 6 méterről a jobb felső sarokba lőtt, 1-2.