Megtiszteltetés, ha valaki a címet viseli

A 75 éves legenda az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legjelentősebb szervezője. A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-ei halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből.

Az első körben

A választásra jogosult tizenegy tag a napokban döntött arról, hogy kit választ új tagnak, és az előírásoknak megfelelően valamennyien idejében megkapták az értesítést az eljárás menetéről.

– A járványhelyzet miatt természetesen nem ültek össze a nemzet sportolói, hanem mindenki telefonon szavazott. A szavazás menete azzal kezdődött, hogy a tagokat egyesével felhívtam, akik ekkor mindannyian javaslatot tehettek arra, kit tartanak érdemesnek és méltónak arra, hogy a nemzet sportolója legyen – mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, majd hozzátette, hogy mindez jegyzőkönyv általi hitelesítéssel történt, és egy ember több javaslattal is élhetett. – Miután mindenki elmondta a jelöltjeit, készült egy összesítés, és a második körben már ezt a listát ismertettem külön-külön minden taggal, ők pedig a megadott személyek közül választhatták ki a jelöltjüket. A tagok előzetesen konzultálhattak egymással, döntésükben természetesen senki sem befolyásolta őket. Végül az első körös szavazás egyből sikeresnek bizonyult, és a szavazás eredményeként a nemzet sportolói Monspart Saroltát választották meg új tagnak maguk közé.

Minél gyorsabban

– A Nemzet Sportolója egy kitüntető cím Magyarországon, amivel megbecsülésünket és hálánkat fejezzük ki olyan sportolónagyságaink előtt, akik nem csupán pályafutásukkal, de azt követően is meghatározó szerepet töltöttek be a magyar sport életében. Monspart Sarolta ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelel, aki egész életútjával szolgálta nemcsak saját sportágai, de az egyetemes magyar sport érdekeit is – fogalmazott az államtitkár.

Szabó Tünde kiemelte: fontos, hogy ilyen esetekben minél gyorsabban bekerülhessen az új tag a nemzet sportolói közé, ezért miután hivatalosan is megvizsgálják, hogy nem áll-e fenn érdemtelenség, a javaslatot a kormány elé terjesztik, és amikor a kormány elfogadja – akár már néhány héten belül –, hivatalossá válhat a döntés.

Egy életen át

A jelöltek között emlegették dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok (München, 1972, kötöttfogás, 82 kg) birkózót, akit mindennapjai megyénkhez is kötnek, továbbá Jónyer Istvánt, a Miskolcon született és a pályafutását a DVTK-ban kezdő négyszeres világbajnok asztaliteniszezőt is.

– Különösebben nem foglalkoztam a választással – mondta lapunknak Hegedűs Csaba. – Természetesen gratulálok Saroltának, rettenetesen nagy dolog a nemzet sportolójának lenni. Magam a pályafutásom során a legtöbbet és legeredményesebbet tettem, de sok összetevője van annak, hogy nem rám esett a választás. Remélem, hogy amiért egy életen át küzdöttem, azt egyszer az értékén kezelik majd. Emberek vagyunk, érzéseink vannak, mégis hiszem, hogy a döntési helyzetben lévők egyszer függetleníteni fogják majd magukat ezektől.

– Nagyon meglepett, hogy nem szavaztak rám, ugyanis bíztam abban a teljesítményben, amit pályafutásom során felmutattam – mondta lapunknak Jónyer István. – Állítólag titkos volt a szavazás, de volt, aki már előre közölte, hogy kit szeretne, ezzel befolyásolta a többieket, és ez nem tetszett. Úgy látom, hogy szempont volt az is, hogy nő helyére ugyancsak nő kerüljön. Egy szó, mint száz: az elején még reménykedtem, aztán váltottam.

Gazdag és sikeres pályafutás

Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutóversenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt. Monspart 1980 és 1990 között a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, az 1990-es években a Nemzetközi Tájfutó Szövetség elnökségi tagjaként az elitprogramok – világbajnokságok, világversenyek – szervezéséért felelt. 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009–2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt.

Fontos szerep

A sporttörvény alapján a nemzet sportolói tesznek javaslatot az új tagra. A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben. Döntésre a kormány elé az a jelölt terjeszthető, akire a nemzet sportolóinak egyszerű többsége egybehangzó javaslatot tesz, azaz az ötven százalék plusz egy fő szavazatát megkapja.

Jelenleg még tizenegyen vannak

A Nemzet Sportolója jelenlegi, tizenegy címviselője: Balczó András, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Varga János.