Nyolc meccs után még nem álltak túl jól, ám az őszi hajrájuk kiválóan sikerült

A hegyaljaiak voltak a Kelet csoportban negyedikek (a covid miatt félbeszakadt a pontvadászat), kétszer harmadikok, míg tavaly ötödikek. Jelenleg, féltávnál pedig az élen állnak, igaz, ,,csak" jobb gólkülönbségüknek köszönhetően, ugyanis a mögöttük álló Tiszaladánynak ugyancsak 36 pontja van, és 12 győzelme. Az SZVSE edzője az a Nagy László, aki még 2010-ben igazolt a klubhoz, játékosként, majd ebben a minőségében 2016-tól elkezdte trenírozni a helyi ifjúsági együttest. 2019. szeptemberében, a hatodik fordulótól vette át a felnőtteket, egyébként ebben az esztendőben elszakadt a keresztszalagja, egy edzőmeccsen, így innentől kezdve már a trénerkedésre fókuszált.

– A tavalyi ötödik pozíciónk volt a legrosszabb helyezésünk az elmúlt időszakot tekintve. Sok volt a sérülés, kevesen is voltunk, örülök, hogy a múlt nyáron megkaptam továbbra is a lehetőséget – kezdte nyilatkozatát a szakember.

Nem estek kétségbe

Nagy László hozzáfűzte, 2023 nyarán egyértelműen az volt a klubvezetés – Nyiri Tibor elnök, Rábai Attila szakosztályvezető – elképzelése, célja, hogy nyerjék meg a bajnokságot.

– Ez egyáltalán nem egy elrugaszkodott gondolat, teljesen reális elvárás – mondta minderre az 1992-es születésű edző. – Egyrészt felépült a korábban sérült négy játékosunk, valamint Mádról érkezett hozzánk két labdarúgó. Azért aki megnézi a keretünket alaposabban, az adatokat, láthatja, hogy több emberünk focizott magasabb szinten az utánpótlásban, továbbá vannak NB-s osztályt is megjárt rutinosabb játékosaink is. A nálunk lévők kilencven százalékával anno még együtt rúgtam a labdát, illetve azon fiataloknak, akik felkerültek az ifjúsági csapatunkból, az edzője voltam.

Az őszt részleteiben is elemezte Nagy László.

– Kezdtünk egy Telkibánya elleni magabiztos sikerrel, egy 8-0-val – vágott bele. – Augusztus 19-én Pálházára mentünk, ahol 12 játékost kellett nélkülöznünk a nyaralások, szabadságok miatt, a hazaiak mindezt jó kihasználták, győztek 2-1-re. Göncöt 4-1-re vertük, aztán a negyedik fordulóban jött egy újabb nulla pontos mérkőzés, Taktaharkányban 0-2 lett a végeredmény a mi szempontunkból. Nézegettem, nézegettük a korábbi szezonok statisztikáit, ami azt mutatta, egy bajnokságban, ha valaki bajnok akar lenni, három-négy vereségtől több nem igazán fér bele, na most mi ekkor már kettőnél voltunk. Viszont nem estünk kétségbe, ugyanúgy folytattuk a munkát, a heti két edzésen mindig meg volt a 15-18 fő, márpedig a minőségi gyakorlás sokat számít. A Tiszaladány elleni rangadót hoztuk 3-0-ra, aztán újabb két mérkőzést. A nyolcadik körben nem jött össze a siker Erdőhorvátiban, ők nyertek 2-1-re, így nyolc fordulót követően mindössze a hatodikok voltunk. A hajrá ugyanakkor nagyon jó lett, hét meccset vívtunk meg veretlenül, ezzel kerültünk végül az első helyre.

Pontos passzok, sok mozgás

Amint arról már érintőlegesen volt szó, az SZVSE gólkülönbséggel vezeti a táblázatok, vagyis akár ez a statisztikai adat is számíthat a végelszámoláskor.

– Valóban, figyelni kell mindenre, ám bízunk benne, hogy azért nem lesz ilyen kiélezett az aranyéremért folyó csata – nyomatékosította Nagy László. – Kicsit szétszakadt a mezőny, de a mögöttünk lévő három csapat – Tiszaladány, Erdőhorváti, Tokaj – szintén odaérhet az elejére. Nagyon nehéz lesz a tavaszi szezon, több meccset játszunk idegenben, közöttük rangadókat. Az eddigi, házon kívüli mérlegünk nem éppen a legjobb, hét találkozóból hármat elvesztettünk, amibe a már sorolt ok, okokon kívül a pályák minősége is belejátszott. Azt a játékot, ahhoz, amit mi mutatunk, mutatni szeretnénk, kell a jobb a játéktér. A vaktában való ívelgetést nem szeretjük, azt, hogy ,,rúgjuk előre, aztán valahogy lesz", inkább hátulról, pontos passzokkal, sok mozgással próbáljuk felépíteni a támadásokat. Egyébként azt is hozzá kell tenni, hogy Szerencsnek tradíciói vannak a labdarúgásban, az itteni emberek szeretik a focit, nem ritka a 200-300 néző sem a meccseinket. Miként már előzőleg mondtam, cél, hogy ismét megméressük magunkat a vármegyei I. osztályban, azonban ha odaérünk, ezt a kérdést alaposan át kell majd beszélni, mert nem szeretnénk liftezni a két osztály között.

Négy-öt kellene

A Kelet csoport listavezetőjénél a téli felkészülés január 20-án kezdődik, a Kulcsár Anita Sportcsarnokban esedékes Uray Attila teremlabdarúgó-emléktornával, míg a csapat ezt követően, január 22-től kezdi meg a kinti munkát. Az első két hétben heti három edzés van tervbe véve, plusz edzőmérkőzés, az első a Bőcs KSC ellen lesz, január 27-én.

– Úgy érezzük, hogy a keretünk jelenleg elég erős, így várhatóan nem fogunk igazolni a mostani holtidényben, és távozó, távozni akaró játékosról sem tudok, legalábbis egyelőre. Amennyiben sikerülne a fellépés az első vonalba, akkor biztosan szükségünk lenne négy-öt meghatározó emberre, hiszen amennyiben megnézzük a vármegyei I. osztályt, a táblázatot, kitűnik, hogy mennyire erős, ezt mutatja az is, hogy bizonyos nagy múltú csapatok pillanatnyilag hol helyezkednek el. Az infrastrukturális helyzetünk jó, nemrég lett kész a nagyméretű műfüves pályánk, ami a napokban lesz átadva, TAO-ból épült, világítással ellátott. Ezen kívül, a centerpálya mellett van egy nagyméretű füves játékterünk, valamint egy 20x40-es kispályánk, hogy ha minden kötél szakad, nem használható a többi, erre rá tudunk menni – zárta nyilatkozatát Nagy László.