Hangképzés műtét után

Idén is megtartották már hagyományos módon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban a Daganatos Betegek Találkozóját. Ami különlegessé tette az idei találkozót, az dr. Karosi Tamás előadása volt a gégeműtött betegek hangképzése kapcsán, illetve igazi „világszámként” két dallal kedveskedett a résztvevőknek a teljes gégeeltávolításon átesett betegekből verbuválódott kórus.

Könnyek és vastaps

A kórházban minden évben találkozóra várják a betegségen átesetteket és családtagjaikat. Itt a tanácsadás mellett a tapasztalataikat is megoszthatják egymással. A daganatos betegek sorsát a kórház figyelemmel kíséri, évek óta otthont adnak a találkozóknak, ezzel is segítik a gyógyulást és a közösségépítést. A találkozó résztvevői – betegek, hozzátartozóik, a kórház dolgozói – teljesen megtöltötték a kórház orvosszállójának nagytermét, többen kiszorultak a folyosóra. Az alaphangulatot Vihula Mihajlo adta meg gitárjátékával, majd az elő­adások sorát dr. Karosi Tamás, az intézmény Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály főorvosa, egyetemi docens nyitotta meg, amelyre mindjárt vissza is térünk, azonban ez alkalommal a „show-t alaposan ellopták” a betegek az előadásukkal. Az erre az alkalomra összeállt alkalmi kórus a Tavaszi szél vizet áraszt és az Azért vannak a jó barátok című dalokat adták elő, utóbbinál már szem nem maradt szárazon a teremben. A nem mindennapi énekkar tagjai sokat gyakoroltak, ugyanis a teljes gégeeltávolítás után a beszéd készsége is nagy feladat, így az énekes produkció rendkívüli teljesítmény.

Dr. Karosi Tamás nehezen jutott szóhoz, mint mondta megható volt az előadás: ilyet látni, hogy ezen műtéten átesett betegek nemhogy beszélnek, de koncertet tartanak élvezhető módon; ez párját ritkítja. Magyarországon erre még biztosan nem volt példa, Szlovéniában működik egy betegklub, ahol ezt először megpróbálták – tette hozzá.

Hármas egység a gyógyuláshoz

Mint mondta, feladatának tekinti a prevenciót, azaz a daganatos betegségek megelőzését, a korai felismerését, illetve a megfelelő kezelését. Sok esetben ez kifejezetten csonkoló műtéteket jelent, amikor bizonyos funkciók elvesznek. Ez egyebek mellett a beszédképességet is érinti, ami a kommunikációt jelenti.

„A kommunikáció tesz minket emberré. Ha valaki nem tud kommunikálni, elszigetelődik, depressziós lesz, alkoholhoz, gyógyszerekhez fordul és jelentősen lerövidül az élete, vagyis jelentősen romlik az életminősége” – fejtette ki az osztályvezető főorvos hozzáfűzve, célja a betegek életét végigkövetve figyelemmel kísérni állapotukat, rehabilitációjukat és javítani kommunikációs készségüket.

Pontosan ez volt a vezérfonala az osztályvezető főorvos előadásának is, melynek bevezetőjében elhangzott: kiemelkedően magas a gégerákosok száma a megyében, a betegség kialakulását számos rizikófaktor növeli.

– A beszédrehabilitációban paradigmaváltás következett be az elmúlt években. Jelentősen változtak a kezelési elvek, míg korábban a radikalitás volt a legfőbb eszköze a fej-nyaksebészetnek, és akár menthető szerveket is túlzottan radikálisan kezeltek, de ez tévút volt. Majd a másik oldalra ment át főleg a skandináv országokban a kezelés, ahol a kemoterápiát és a sugárkezelést részesítették előnyben, ami vagy a beteg elvesztéséhez, vagy végül egy csonkolásos műtéthez vezetett – magyarázta. A főorvos hangsúlyozta: fontos, hogy mind a két végletet elkerüljék, és a beteg érdekeit, illetve más szempontokat is figyelembe véve a legjobb megoldást hozzák meg.

– A gyógyítás folyamata háromszereplős, ott a beteg, aki kell, hogy kövesse az orvosi előírásokat, ajánlásokat, a második a család, ami a motivációt jelenti, illetve a gyógyító team a megfelelő szakmai felkészültséggel és alázattal. Ha ez a hármas egység nincs meg, akkor a beteg életben maradási esélye jelentősen romlik – hangsúlyozta dr. Karosi Tamás.

A műtétek utáni kommunikáció kapcsán elmondta, három lehetőség van arra, hogy a beteg beszélni tudjon, az első, ha sikerül elsajátítania a nyelőcsőbeszédet, amelynél a megfelelő mennyiségű levegő lenyelése után azt szakaszosan „visszaböfögve” az algarat területén rezgést képezhet. A második a régóta ismert gégemikrofon, amelynek gépi hangja miatt azonban sokan ódzkodnak a használatától, mert a környezetük számára visszariasztó lehet, és lefoglalja a beteg kezét is. Az utóbbi évek kutatási, fejlesztési iránya azonban a hangprotézisek használata, amelynél a légcsőből beáramló levegő kelt hangokat, és ezt erősíti fel az apró berendezés, amelynek ma már számtalan fajtája, típusa van. A főorvos előadása során ezeket mutatta be részletesen, beszélt a behelyezésükről, karbantartásukról és cseréjükről is.