Magyarország

2009.11.02. 18:37

Vonat? Busz? Egyik sem?

<p>Nyeres&#233;g vagy vesztes&#233;g?<br /> K&#252;l&#246;nb&#246;z&#337;ek a<br /> sz&#225;rnyvonalstopr&#243;l sz&#243;l&#243;<br /> v&#233;lem&#233;nyek.</p>

Nem nyereséggel, hanem veszteséggel

jár, ha a megvalósul a kormány

terve, hogy jövőre 33 vasúti

vonalon felfüggesztené a

személyszállítást –

írja az egyik internetes

hírportál, úgy folytatva:

nyáron derült ki, hogy a kormány 40

milliárd forinttal kevesebbet adna a

közösségi közlekedésre

2010-ben a költségvetésből mint

az idén. Hónig

Péter közlekedési miniszter

októberben beszélt a

részletekről, és akkor kiderült

az is, hogy a 40 milliárdos

megtakarítás valójában csak

2 és fél, maximum 8 milliárd

forintos költségcsökkenést

jelent majd a MÁV-nál.

Egyébként a 40 milliárdos

költségvetési

kiadáscsökkenéshez a

MÁV-nak 48 milliárdos hitelt

kell majd felvennie – mutat rá az

inernetes lap.

Hároméves folyamat

Ha nem lehet megtakarítani a tervezett

összeget (sőt veszteséggel

jár), akkor mi értelme van a

szárnyvonalak

szüneteltetésének? –

kérdeztük Kovács

Tibortól (MSZP), az

országgyűlés

költségvetési

bizottságának tagjától. A

képviselő elöljáróban

kifejtette: nem arról van szó, hogy csak

a szárnyvonalak

bezárásával takarítunk meg

40 milliárdot. A költségek

csökkenéséhez

hozzájárul többek között a

MÁV egész szervezeti és

irányítási rendszerének

átalakítása, a

vezérigazgatóság

létszámának

csökkentése, a menetrendek

összehangolása.

A szervezeti és irányítási

rendszer átalakítása azonban nem

megy egyik hónapról a másikra, az

egy hároméves folyamat. A

szárnyvonalak

szüneteltetéséről azonban

gyorsan kell döntést hozni, mert a

jövő évi menetrendek

elkészítéséhez tudni kell,

hogy melyik vonalon milyen

közszolgáltatás működik

majd, tehát autóbusz vagy vonat

szállítja-e az utasokat –

hangsúlyozta Kovács

Tibor, hozzátéve: látni

kell azt is, hogy a 40 milliárd forint

önmagában ugyan hatalmas összegnek

tűnik, de ha összevetjük azzal, hogy a

közösségi közlekedést az

állam évente 330 milliárd

forinttal támogatja, akkor már nem

tűnik olyan soknak.

Megszűnő kedvezmények

A hitellel kapcsolatban a képviselő

elmondta: a tervezett átalakítások

eredménye nem látszik majd egyik

pillanatról a másikra, ezért az

átmeneti időszak

finanszírozásához van

szükség a hitelre. Ezt a

MÁV természetesen csak

állami kezességvállalással

veheti föl, az állam pedig csak akkor

vállal garanciát, ha az

átalakítási folyamat

véghezvihető.

És mit érzenek majd mindebből az

utasok?– kérdeztük.

Kovács Tibor szerint

számítani kell bizonyos

kedvezmények csökkentésére,

megszűnésére (kivétel a 65

éven feletti nyugdíjasok és a 6

éven aluli gyermekek kedvezménye).

Viszont a párhuzamosságok

megszüntetésével és a

kihasználtság javulásával a

minőség javulása is

várható a közösségi

közlekedésben.

AZ

ellenzék szerint

Fónagy

János (Fidesz)

szakpolitikus

„Olyan vasútvonalat is

bezárna a kormány,

amelyet a közelmúltban

újítottak fel, vagy

éppen a

leállítással egy

időben folynak rajta

felújítási

munkák. Példaként

említeném a

Veszprém-Zirc vonalat, amelyen

gőzerővel folynak a

vágányfelújítási

munkák, de amely szerepel a

között a 33 viszonylat

között, amelyen a

MÁV

szüneteltetné,

megszüntetné a

forgalmat.

Az is probléma, hogy sok

helyütt nem lehet a

közlekedést busszal

megoldani, hiszen tanyavilág

lévén közút

sincs. Több száz

tanyavilágban élő

családnak, embernek a

mindennapját keseríti meg

ez az átgondolatlan,

előkészítetlen

és az esetek

túlnyomó

többségében

gazdaságilag teljesen

értelmetlen

vasútbezárási

kampány.”

megállapodás a vasúti

egyeztetésen - a

sztrájkfenyegetettség nem

hárult el

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!