Oszkó: A Malév bedõlésével elveszett volna a tranzitforgalom nagy része

A tárcavezetõ arról is ír, hogy az államot nem érte kár, mert szerinte olyan követelések tõkésítésével szerzett tulajdont, amelyek elõtte "lényegében semmit sem értek, a tulajdonszerzés eredményeként azonban felértékelõdtek."

Ha dõl a Malév, az nem csak több ezres azonnali munkanélküli tömeget, hanem a tranzitforgalom teljes eltûnését jelentené - írja hétfõi blogbejegyzésében a pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a légitársaság 95 százalékos magyar állami tulajdonba került. Oszkó Péter felmérésekre hivatkozva arról is beszél, hogy egy hirtelen bedõlés esetén jó, ha a Malév forgalmának egyharmadát állítanák vissza, vagyis nem csupán a teljes tranzit, hanem még a point to point járatok egy része is eltûnne. A pénzügyminiszter szerint ez az összes reptéri fejlesztés és beruházás azonnali leállítását jelentené, sõt: " a Budapest Airport privatizáció szerzõdésének létezik olyan értelmezése is, hogy az állam ilyen esetben köteles lenne eredeti eladási áron visszavásárolni a repteret." A Malév a ferihegyi reptér forgalmának 40 százalékát adja, ennek a fele azonban tranzit.

A pénzügyminiszter szerint az államot nem érte kár a tulajdonszerzéssel. Oszkó Péter blogbejegyzésében úgy fogalmaz: " az állam olyan követelések tõkésítésével szerzett tulajdont, amelyek elõtte lényegében semmit nem értek, a tulajdonszerzés eredményeként azonban felértékelõdtek." A tárcavezetõ úgy látja, hogy ha sikerül gyorsan elvégezni a Malév mûködésének radikális átalakítását, akkor a "tranzakciónak még kedvezõ is lehet a mérlege." Ha viszont az államnak továbbra is finanszíroznia kell a veszteségeket, akkor a pénzügyminiszter megfogalmazása szerint ez az egyenlet nem igaz, és a helyzet lényegében megint csak a Malév bedõléséhez vezetne.

Oszkó Péter arról is ír, hogy a Malév csoport által foglalkoztatott hatezer ember nagy része nem jól fizetett pilóta, hanem alacsonyan képzett rakodómunkás, és egyéb kiszolgáló személyzet. "A cég ellenõrzés nélküli bedõlése esetén ezeknek az embereknek a nagy része munkanélküli lenne." A pénzügyminiszter blogbejegyzésében úgy fogalmaz: nem akarja a Malévot a jelenlegi formájában megtartani, de ennek a kikényszerített radikális átalakítás a módja, amihez viszont szükség volt az állami kontroll visszaszerzésére. Oszkó Péter úgy fogalmaz: ez "nem cél, hanem eszköz volt."

Ahogy arról a Független Hírügynökség már beszámolt, szombat hajnalban sikerült megállapodni a Malév helyzetérõl a papíron kisebbségi tulajdonos orosz Vnyesekonombankkal (VEB). Ennek értelmében a légitársaság 95 százalékban magyar állami tulajdonba kerül a körülbelül 20 milliárdos követelés konvertálásával és tõkeemeléssel, így összesen 25,2 milliárd forint közpénzt fordít a Malévra, ugyanakkor a VEB vállalja, hogy kifizeti az eddig visszatartott körülbelül 8,6 milliárd forint bankgaranciát. A Pénzügyminisztérium akkor úgy fogalmazott, hogy 2012-re szeretnék nyereségessé tenni a Malévot. Ehhez "kemény lépéseket" helyeztek kilátásba, mint például a hálózat átalakítását, létszámcsökkentést, valamint újratárgyalnák a beszállítói szerzõdéseket, és a szakszervezetekkel kötött megállapodásokat.
- Független Hírügynökség -