2011.01.01. 08:06
VÁLTOZÁSOK JANUÁR 1-JÉTŐL - Szigor a közterületeken
<p>Változnak a közterületekre vonatkozó szabályok január 1-től. Az erről szóló, építésügyi törvény közterületként határozza meg a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az épített környezet elemei között határozza meg a közterület fogalmát is, amelyet csak a rendeltetésének megfelelő célra és módon szabad használni.</p>
Az új szabályok szerint a közterület szolgálhatja a telkek térbeli kapcsolatát, megközelítését, a közúti és gyalogos közlekedést, kikapcsolódást, szórakozást, sport tevékenységet, a szabadidő-eltöltését, felvonulást, a gyülekezést, közösségi megnyilvánulásoknak adhat teret, szobrot, művészeti alkotásokat lehet rajtuk elhelyezni, emlékhelyet lehet kialakítani. De a közterület szolgálja a közművek elhelyezését, valamint zöldterületek kialakítását is. Az építésügyi törvény egyes változtatásaival több civil szervezet sem értett egyet, ugyanis szerintük az egyik kitétel a hajléktalanok elleni jogtalan fellépést szolgálja.
A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. Január 1-jétől azonban a törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy szabálysértéssé nyilvánítsa a közterületek jogszabálytól eltérő használatát. Ez ellen már a törvénymódosítás nyilvánosságra kerülésekor tiltakoztak egyebek mellett a hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetek, szerintük ugyanis a jogszabály azt szolgálja, hogy a más lehetőséggel nem rendelkező hajléktalanokat elüldözzék a közterületekről. Akkor a kormány úgy reagált, hogy a jogszabály jó, de a hajléktalanok elhelyezését más módszerekkel oldják meg.
A törvénymódosítás egy alkotmánybírósági határozat értelmében 2011. január 1-jétől megszünteti a kártalanítási szabályok körében felmerült joghézagot. A rendelkezés meghatározza, hogy a fővárosban a tulajdonos a közterületen esett kára esetén a kártalanítási igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.
Az építésügyi törvény módosítása szűkíti az építmények fennmaradási engedélye megadásának körét. A szabálytalan építkezések ügyében pedig az építésügyi hatóság számára biztosított egy éves szubjektív elévülési idő két évre emelkedik. a hatóságoknak ez időn belül kell tisztázniuk az építkezéssel kapcsolatban felmerült kérdéseket, szabálytalanságokat - tájékoztatott a részletekről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
- Független Hírügynökség -
