Húsz év az agrárium szolgálatában - A debreceni Farmer Expo története

(MTI-Press) - Hol van már a régi mezőgazdasági kiállítás és vásár hazaüzenő atyafia, aki akképpen szólt bele a rádióriporter eléje tolt mikrofonjába: "Itt vagyunk a vásárban, a tokaji csúszik, a pénz úszik"? Hiszen már maga a vásár - pardon: expo - sem a régi, amelyen négy mázsás sertéseket és másfél tonnás bikákat mutogattak.

Még az időpontja is megváltozott, a hírek szerint az idén októberben lesz, mert bizonytalan az állami támogatás. A Debrecenben 1992-ben elindult és önfenntartó Farmer Expo viszont jobb, mint újkorában.

Az említett mezőgazdasági kiállítások és vásárok, majd az OMÉK-ek az ország éléskamrájaként ismert Alföldön is arra a gondolatra sarkallták az ott élő szakembereket, hogy a tájegység fő- és az ország második legnagyobb városában, Debrecenben is kellene valami hasonlót rendezni. A rendszerváltozás előtt nagyobb iskolák tantermeiben és udvarain rendeztek egy-két termékbemutató kiállítást, de ezek nem mentek túl a nevükön, azaz néhány helyi cég néhány áruját mutatták be.

Ezeknél már messzebb ment az 1992-ben a Hungexpo által szervezett első debreceni Farmer Expo. Egy sportpályán rendezték, Budapestről, kézzel vezérelték, megfelelő reklámja, hírverése sem volt, ezért mindössze 1500-an látogattak el rá. És az állatorvosi beteg lóhoz hasonlóan magán viselt minden betegséget, amely egy kiállításnál bekövetkezhet. Szerencsére volt néhány résztvevő - például a KITE, a Purina, a HAGE -, amelyek vezetői azt mondták: jó a kezdeményezés, ezt kell csinálni a jövőben, csak jobban; ha a szervezők a tanulságokat levonják, jövőre is eljönnek, kiállítanak, ám ha akkor is azt tapasztalják, hogy minden a maradt a régiben, többé nem.

Sertéssel kezdték, szarvasmarhával folytatták

Ezt látva a kiállítás-szervező szakcég ki is szállt a szervezésből, noha a részt vevő vállalkozásokat toborzó debreceni munkatársa, Vaszkó László váltig győzködte őket, hogy lehet még valami a mezőgazdasági kiállításból - de hiába. Mivel néhány cég már készült a másodikra, Vaszkóék egy családi betéti társaságon, a V-Trade Bt-n keresztül maguk láttak a második expo megszervezéséhez. Mivel ilyet még sohasem csináltak, felajánlották a Hungexpónak, hogy létesítsenek közös céget a kiállítás megrendezéséhez, de ezt a javaslatot sem fogadták el.

Mihez kezdjen egy újdonsült kiállítás-szervező betéti társaság, ha ilyen nagy feladat kerül elé?

Természetesen a helyi agrárszakembereket is megkérdezi, mit tartanának helyesnek. Így a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának akkori dékánja, Nagy Géza is beszállt a közös gondolkodásba, és mindjárt felvetette: a Farmer Expo megrendezésére az egyetem lenne a legjobb hely, jöjjenek oda a kiállítók és a látogatók. Úgyhogy ott tartották meg a második kiállítást, amely egyértelmű szakmai és közönségsikert aratott.

A rendezők új elemet vittek a rendezvénybe. Az egyetem állattenyésztési tanszékvezetőjének, Mihók Sándornak a segítségével elkezdték az élőállat-bemutatók sorát. Az ezután következő kiállításokon mindig más állatot vonultattak fel. Sertéssel kezdték, szarvasmarhával folytatták, aztán jött a ló és így sorra a többi. A negyedik alkalomra nemzetközivé vált az expo. Lengyelek, románok, hollandok, oroszok, ukránok, angolok is részt vettek rajta. (A románoknak annyira megtetszett a rendezvény, hogy annak mintájára hozták létre a bukaresti Indagra kiállítást.)

A kezdeti 1500 után ezen már 32 ezer látogatót regisztráltak.

Legújabb tematikai a vadászat

A szervezők minden évben kitaláltak valami újdonságot. Hol működő gépekkel rukkoltak elő, hol lovasbemutató szórakoztatta a vendégeket. A sikeres elemeket - például az utóbbit - a későbbi expókon is megtartották. Hamarosan tanácskozásokat is szerveztek, legtöbbször annak az állatnak a tenyésztéséről, amely az adott évben a kiállítás homlokterébe került, de szó esett a szomszéd országok privatizációjában való részvételről, a vadászatról és a szaktanácsadás új rendszeréről is.

1998-ra teljessé vált az állatkiállítás, amely azóta is minden évben a hazai genetikai állomány legjavát vonultatja fel. Az állandó állatpavilonok megépülésével lehetővé vált a kiállítók színvonalas bemutatkozása.

A rendezők időközben kinőtték a bt. formát, és ma már kft-ként szervezik a kiállításokat.

A zöldség-gyümölcs és kertészeti kiállítás 2001-től kapott nagyobb hangsúlyt, először szakmai konferenciák, tanácskozások formájában, majd az ezen a területen működő cégek megjelenésével. A szakma igényeit figyelembe véve, 2006-ban Hortico néven társkiállítást kapott a Farmer Expo, hiánypótló szerepet betöltve a kertészeti ágazatban. A legújabb tematikának a két éve belépett vadászat számít.

Az idén közel 300 kiállító 30 ezer néző előtt 15 000 négyzetméteren mutatta be termékeit és szolgáltatásait a Farmer Expón, ebből az állatpavilonokkal együtt 5000 négyzetméter fedett terület volt. Újdonságként jelent meg a falusi porta kiállítási egysége.

Nyolc kistermelő népszerűsítette kiváló minőségű termékeit. A cél az volt, hogy a sokszor kilátástalannak tűnő vidéki megélhetési modellek ne szűnjenek meg, és a mezőgazdasági alapú, magas feldolgozottságú termékek fennmaradjanak az utókor számára. Idén elsőként a kézműves sajtok, mézeskalács, tökmagolaj, természetes alapú étrend-kiegészítők és a hagyományos lepcsánka mellett az innovatív, funkcionális élelmiszereket is vehettek a látogatók a vásáron.

A minőség fenntartására törekedtek

Néhány szám az eltelt húsz év jellemzésére: eddig összesen 5676 kiállító mutatkozott be 240 ezer 251 négyzetméteren 593 ezer 324 látogatónak.

A legtöbben (434 cég) 2003-ban állítottak ki, a kiállítási terület 2008-ban volt a legnagyobb (17 962 nm), a látogatói csúcsot pedig 45 100 fővel a 2002-es kiállítás adta.

 Jelentős a visszatérő partnerek száma, akikkel hosszú távú, stabil és sikeres üzleti kapcsolatot alakított ki a vásárt szervező V-Trade Kiállítások Kft. Százötvennyolc olyan cég van, amelyek a törzskiállítókat alkotják, hiszen ötnél több alkalommal vettek részt a Farmer Expón.

A húsz év alatt többször volt gazdasági visszaesés, sőt válság is (most is van), hasonló rendezvények tönkre is mentek, de a V-Trade Kft. és a Farmer Expo talpon maradt. Ez annak köszönhető, hogy az ilyenkor törvényszerűen csökkenő kiállítói létszám esetén is inkább a minőség megtartására törekedtek, semmint hogy a csökkentett színvonallal fogjanak új kiállítókat.

- MTI/Gőz József -