Vértes: zsákutcában van Magyarország

Budapest, 2011. november 24., csütörtök (MTI) - Vértes András, szerint zsákutcában van Magyarország, ezért változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy a jövőre várható egy százalékos gazdasági visszaesés után ismét a gazdasági növekedés útjára lehessen lépni.

A Világgazdaság napilap által szervezett csütörtöki budapesti konferencián a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hangsúlyozta: "a világ a hitelességre épül, és éppen e fundamentumról" állít ki Magyarországról rossz bizonyítványt a piac.

Az államháztartási folyamatokról elmondta: 2011-ben GDP arányosan egy százalékos többlet várható, ugyanakkor ha az egyszeri bevételi és kiadási korrekciós tételek is a mérlegbe kerülnek, akkor az úgynevezett, és az EU által leginkább figyelt ciklikusan igazított strukturális deficit 6 százalék. Ez a mutató 2009-ben 2 százalékos hiányt jelzett - tette hozzá.

Vértes András szerint szükséges, de nem elégséges, hogy Magyarország hitelmegállapodásra jusson az IMF-EU párossal, emellett a magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását is helyre kell állítani, javítani kell a bankok hitelezési képességén.

A magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását nemcsak a nemtörlesztő devizahiteleken elszenvedett veszteség, illetve a szükséges céltartalék képzés magyarázza, hanem a hibás és érthetetlen végtörlesztési szabályozás is - hangsúlyozta Vértes András. Véleménye szerint ugyanis a végtörlesztés lehetőségével elsősorban a magas jövedelműek képesek élni, akik mint jó adósok ezáltal kikerülnek a bankok portfoliójából, ahol viszont a maradó adósportfolió romlik.

A végtörlesztés nyomán a bankok 100-200 milliárd forint veszteséget kénytelenek elszenvedni, tőkemutatóik romlanak, amelynek nyomán a bankok kockázati felárai emelkednek és ez a kamatok emelkedéséhez nyitja meg az utat - mondta.

A válság előző szakaszában, 2008-2009-ben a magyar bankok megközelítőleg összesen ezer milliárd forint céltartalék képzésre kényszerültek, illetve tőkepótlásra szorultak, ehhez járul hozzá a 2010-2012 közötti folyamat, amikor a bankadó, a végtörlesztés és a szükséges tőkepótlás miatt további 700-1.000 milliárd forint veszteséggel számolhatnak - fogalmazott Vértes András.

Mindezek nyomán a bankok hitelezése képessége csökken, márpedig hitel nélkül nincs gazdasági növekedés - összegezte a GKI elnöke.