WSF - A hálózatok átszövik az egész emberi életet

Budapest, 2011. november 18., péntek (MTI) - Az élet minden területét átszövő hálózatokról esett szó pénteken a Tudomány Világfórumán rendezett tematikus ülésen, amelyen a világ élvonalába tartozó magyar és külföldi kutatók biológiai, matematikai, informatikai, gazdasági aspektusból elemezték napjaink hálózatait, különös tekintettel e hálózatok társadalmi következményeire.

Az ülés levezetőelnöke Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke volt. Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének idegkutatója előadásában a "világ legösszetettebb hálózatáról, a 200 milliárd idegsejt alkotta emberi agyról" beszélt, amelynek normális működése a kölcsönösen összekapcsolt serkentő és gátló neuronok hálózati aktivitása közötti egyensúlyon alapul. "Az epilepszia a gátlás hiányából ered" - jegyezte meg a kutató, aki egy forradalmian új módszert is bemutatott a hálózatot alkotó idegsejteknek a tanulmányozására. A módszer révén nem egyszerűen csak az idegsejtek összehangolt működésébe pillanthatnak bele a tudósok, hanem megérthetik a neurológiai betegségek okait is.

Barabási Albert László, az MTA külső tagja, a Notre Dame és a Harvard Egyetem professzora az emberi cselekedetek nyomon követhetőségével és megjósolhatóságával foglalkozott. A világszerte ismert tudós szerint a bonyolult rendszerek hálózatként működnek, amelyek megértése nélkülözhetetlen az egyes tudományágak új technológiáinak kifejlesztésében. Az eredmények felhasználhatók a gyógyszeriparban, az internetes protokollok tervezésében, de a terrorizmus elleni harcban is.

Vicsek Tamás Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, az ELTE egyetemi tanára Kollektív mozgás című előadásában galambokon végzett kísérleteket mutatott be. A kutató a madarak együttes mozgásának tanulmányozásával írta le a csoportképződés legfontosabb jellemzőit, megismertetve a hallgatóságot a hierarchikus rend kialakulásával. A galambok esetében ez az "étkezési sorrend", amelyben az agresszív egyedek több táplálékhoz jutnak, és az új jövevényeknek kevés az esélyük az eredeti hierarchia megbontására.

Szathmáry Eörs, az ELTE evolúciós biológusa A hálózatoknak köszönhetjük az életet, az élet pedig hálózatokat hoz létre című előadásában az élő szervezetben zajló folyamatokról, az anyagcsere alapját képező biokémiai ciklusokról beszélt.

Kimmo Kaski, a Helsinki Egyetem professzora Társas komplexitás: elemezhető és modellezhető? című előadásában azt vizsgálta, hogyan terjed az információ, illetve miként alakulnak ki a társas kapcsolatok napjaink kommunikációs forradalmában. Mint kifejtette, a társadalmi hálózatok komplexitása nem a kiterjedtségüktől, az általuk egyesített egyedek számától, hanem a tagok közötti kölcsönhatásoktól függ. Érdekességként megjegyezte, hogy "míg egyre kiterjedtebb hálózatok tagjai vagyunk, egy-egy személy aktív társas kapcsolatainak száma nem haladja meg a 150 főt - ez a kognitív limit, amelynek evolúciós okai vannak."

Guido Caldarelli, a római Sapienza Egyetem professzora a hálózatos társadalom sajátosságait elemezte. "Digitális nyomokat hagyunk magunk után, számítógépes, hálózatokkal átszőtt világunkban cselekedeteink hatással vannak mások viselkedésére" - hangsúlyozta a tudós, aki részvényesek hálózatán keresztül járta körül a gazdasági hálózatok, válságok kérdéskörét.

Vizi E. Szilveszter az ülést értékelve "hihetetlenül izgalmasnak" nevezte a rendezvényt az MTI-nek.

"Egyaránt szó esett az emberi agy hálózati működéséről és a pénzügyi válságok okaként említett hálózati rendszerekben rejlő hibákról, a különböző sejtmozgásoktól kezdve a madarak repülésének hálózati sajátosságáig. Bankkártyánk segítségével egy hatalmas hálózati rendszernek a részesei vagyunk annak minden hibalehetőségével együtt, ugyanakkor az emberi agy összesen 150 kapcsolatot tud megtartani tartósan. A végső konklúzió, hogy a modern kor végtelenül kiterjedt hálózati rendszerében a bizonytalansági tényező annál nagyobb, minél nagyobb rendszerekben vagyunk benne" - összegezte Vizi E. Szilveszter.