WSF - Tudomány a Duna-stratégiáért

Budapest, 2011. november 17,, csütörtök (MTI) - Tudomány a Duna-stratégiáért elnevezésű tudományos együttműködési kezdeményezés életre hívását jelenti be az a szándéknyilatkozat, amelyet az Európai Bizottság Egyesített Kutatási Központjának (Joint Research Center/JRC) főigazgatója, Dominique Ristori írt alá a Duna menti államok tudományos akadémiáival csütörtökön a Tudomány Világfóruma keretében.

A dokumentumot a Bolgár Tudományos Akadémia, az Magyar Tudományos Akadémia, a Romániai Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia vezetői írták alá.

"Az Egyesített Kutatási Központ, az Európai Bizottság kutatási háttérintézménye főigazgatójával írtuk alá a szándéknyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az adott országokban összehangoljuk a Dunával kapcsolatos kutatásokat. Ebbe az együttműködésbe természetesen bevonjuk Ausztriát is, hiszen a Duna menti országoknak alapvető érdeke, hogy a folyóval kapcsolatos vízügyi, ökológiai változásokat nyomon kövessük, monitorozni tudjuk, adatok álljanak a rendelkezésünkre. Így, ha bármilyen változás bekövetkezik, lesz összehasonlítási alapunk" - tájékoztatta az MTI-t Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, kiemelve, hogy egy hosszú távú elkötelezettségről van szó.

"A kutatási eredményeket egy közös adatbázisban tároljuk, amelyhez Ausztriának, Bulgáriának, Magyarországnak, Romániának és Szlovákiának egyaránt hozzáférési lehetősége lesz. Ily módon egy esetleges ökológiai változás esetén lehetőség lesz arra, hogy kiderítsük az okokat" - hangsúlyozta Pálinkás József.

A megállapodás szerint "a térséget érintő környezeti veszélyek, köztük a vízszennyeződés, az árvizek, a biodiverzitás hanyatlása, a klímaváltozás, valamint az energiaellátás és a közúthálózat fejletlenségéből és az egyenlőtlen városiasodásból fakadó kockázatok problémája mielőbbi megoldást sürget. Ahhoz, hogy szembeszállhassunk e veszélyekkel, az államok és döntéshozók tevékenységének jobb összehangolására van szükség."

Az együttműködés olyan "kölcsönösen fontos, széles" területeken indul meg, mint a környezetvédelmi információs szolgálat (a mezőgazdaságban és a klímaváltozással kapcsolatban), a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, továbbá a környezeti kockázatok, például erdőtüzek, az aszályok, az árvizek és az elsivatagosodás elleni védekezés.