Plágiumgyanú: nem tudnak határozatot hozni Gyurcsány szakdolgozatáról

Pécs, 2012. május 15., kedd (MTI) - A Gyurcsány Ferenc diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló pécsi egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált a volt miniszterelnök szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de addig nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre a politikus dolgozata.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora kedden Pécsen, a plágiumgyanút és a szakdolgozat eltűnését vizsgáló bizottságok munkájának eredményéről tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Gyurcsány Ferencnek A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel írt szakdolgozatának 1984. május 9-én készített egyoldalas bírálatában szereplő szöveg- és szövegrészlet-kritikák oldalszámra vonatkozó utalásai mutatnak oldalszám szerinti egyezést Rozs Szabolcs négy évvel korábbi, azonos című dolgozatával.

"A bírálati szöveg és a Rozs Szabolcs-szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy a bizottság jogi természetű megállapításokat tegyen Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban" - hangsúlyozta a rektor.

Megjegyezte, hogy Rozs Szabolcsnak idén május 3-án, a földrajzi intézetben megtalált diplomamunkája hiteles és eredeti. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy e munkának a bírálata nincs meg, így azt nem tudták összevetni a Gyurcsány-dolgozat bírálatával.

Bódis József szólt arról, hogy Gyurcsány Ferencnek az 1984-ben, a PTE jogelődje, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán leadott szakdolgozata 2012 májusában nem lelhető fel az egyetemen. Megjegyezte: egy 1990-ben készített bibliográfia szerint még megvolt, az 1999-2000-ben végzett állományrevízió alkalmával már nem találták, ahogy két másik diplomamunkát sem.

A rektor az azonos című szakdolgozatokkal kapcsolatban általánosságban elmondta: a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat, hogy az oktatók több éven keresztül azonos témákat javasoltak hallgatóknak, akik ezt követően szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkáiknak. "Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni" - mutatott rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a PTE ettől függetlenül a jövőben is minden plágiumgyanús esetet kivizsgál.

Bódis József kitért rá, hogy az egyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt az intézmény közgazdaságtudományi karára, ahol a második diplomáját szerezte.

Elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc minisztériumi hozzájárulással nyújthatott be felvételi kérelmet a karra, de kikötötték, hogy az iratokhoz határidőre csatolnia kell főiskolai oklevelét. "Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán" - tette hozzá Bódis József.

A rektor kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint Gyurcsány Ferenc a felvételhez minden korábbi tanulmányi kötelezettségének eleget tett, beleértve a gyakorlati oktatást is.

Bódis József szerint mindezek nem változatnak azon, hogy a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. "A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, és a megőrzésre vonatkozó előírások sem" - hangoztatta.

Véleménye szerint az egyetem és jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el. Jogszabályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában azokat öt év után selejtezték, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt öt évben határozták meg.

Hozzáfűzte, a jogutód PTE-n 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és azokat tizenöt év után levéltárba kell adni.

"A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, az egyetem vezetése a módszert a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené" - mondta Bódis József.

A rektor végezetül jelezte: a PTE a szakdolgozatok tárolásának témakörében a jövőben már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik, a volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozó ügyet lezártnak tekinti.