Március 15. - Kossuth-díj - Karinthy Márton rendező

Budapest, 2013. március 15., péntek (MTI) - A Karinthy Színház három évtizedes működésének és irodalmi munkássága tíz évének összegzéseként tekint a Kossuth-díjra Karinthy Márton rendező, író, a színház alapító igazgatója, aki a rangos elismerést pénteken vehette át a Parlamentben.

Karinthy Márton a hivatalos indoklás szerint sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért kapta az elismerést.

Karinthy Márton - Karinthy Ferenc fia, Karinthy Frigyes unokája - az MTI-nek elmondta: számára elsősorban azért fontos a Kossuth-díj, mert azt jelzi, hogy nem hozott szégyent a családi névre, amely nimbusz, de kereszt is. A díj visszaigazolása annak, hogy van értelme vinni ezt a keresztet, és az elmúlt sok évtized mégse volt hiába - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a háború óta nem volt magánszínház Magyarországon és kérdés volt, hogy működhetne-e. A semmiből létrejött valami új és hosszú évek óta, rendszereken át működik: a Karinthy Színház 31 éves - ez óriási elégtétel a számára. Mint mondta, van egy olyan régi beidegződés, hogy Budán nem él meg színház, ám színháza erre is alaposan rácáfolt.

A színházalapítás ötletét tulajdonképpen a pánik szülte, mert nem tudott beilleszkedni az állami színházi létformába. A régi Madách Színház és az Ádám Ottó által képviselt realista, költői színház állt közel hozzá, míg főiskolai osztálytársai szemben álltak ezzel, modernek, formabontók voltak. A Karinthy Színház azóta is a régi Madách Színház világát, eszményét igyekszik életben tartani, újrafogalmazni.

A Karinthy Színház az idei évtől bekerült az előadóművészeti törvény által meghatározott kiemelt kategóriába. "A munka most érett be" - fogalmazott a kitüntetett művész, hozzátéve, hogy a közönség részéről soha nem volt vitás, hogy szereti ezt a színházat, hiszen évtizedekig eltartotta azt. Most a szakma és a kultúrpolitika oldaláról is érzi már: fontos ennek a színháznak a léte, működése, ez pedig erőt ad a következő 30 évhez.

Szavai szerint ebben az évadban a Karinthy Színház öt sikeres bemutatót tartott, jelenleg 13 előadást játszanak, 120 színész lép fel bennük és már a jövő évadot készítik elő. A rendezői útját kijelölő előadások közül a békéscsabai A mi kis városunk és a Gorsiumi Nyári Játékok Euripidész- és Arisztophanész-bemutatói mellett a Meseautó, a Tamás bátya kunyhója, a Svejk, a Fiúk a csapatból, a Kakukktojás, az Adáshiba, a Harmadik Richárd, a Szellemidézés, a Korai fagy, A nagymama soha, a Tanner John házassága és a Szent Péter esernyője című produkciót emelte ki.

Meghatározó élményt jelentett számára, amikor újra beült az iskolapadba: a diploma után 30 évvel, 2001-ben készítette el doktoriját a színművészeti egyetemen. Ennek nyomán történt a legnagyobb fordulat pályáján: az írás betört az életébe. "Az Ördöggörcs - Utazás Karinthyába kirobbanó sikere egyszeri és megismételhetetlen egy írói pályán: 50 ezer eladott példány, külföldi megjelenés" - mondta, hozzátéve: ez akkora lökést adott, amely színházi munkájára is visszahatott. A 2003-ban kiadott dokumentumregény külföldi karrierje is elindult: a mű három hónapja jelent meg svédül, az olvasóközönség és a kritika is jól fogadta. Második kötete 2007-ben jelent meg: A vihar kapuja - Egy családregény eleje a 1973-ban végzett rendező-osztályának történetét meséli el és szintén jelentős szakmai sikert aratott. Tavaly jelent meg a legfontosabb morális kérdéseket felvető, Okosan kell szeretni magyarságunkat című interjúkötete.

Életének legutóbbi fontos pillanata pedig unokája megszületése volt, ami a jövőt jelenti, hiszen a kis Jankával a családi hagyomány folytatódhat. "Ha másképp nem, hát azáltal, hogy olvassa, tudja, hogy mit csináltak az ősei, és talán abból az egész misztériumból is meg fog érteni valamit, amelybe belekerült " - fogalmazott Karinthy Márton.

- MTI -