Március 15. - Széchenyi-díj - Mezei Ferenc fizikus

Budapest, 2013. március 15., péntek (MTI) - "Pozitív meglepetésnek" nevezte Széchenyi-díjjal való kitüntetését Mezei Ferenc fizikus, az MTA rendes tagja, aki jelenleg a svédországi Lundban vezeti az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) projekt egyik divízióját. Mint az MTI-nek elmondta, elsősorban azért tartja fontosnak a nemzetközi együttműködésben való részvételt, hogy egyengesse az utat egy szellemileg, anyagilag és a nemzetfejlesztés szempontjából is hasonlóan jövedelmező neutronszóró berendezés Magyarországon való megvalósításához.Mezei Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, fizikus, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a hivatalos indoklás szerint a neutronkutatásban elért nemzetközileg kimagasló eredményeiért és a magyar ipar által nagy értékben exportált neutronoptikai berendezések kifejlesztéséért, nemzetközileg is nagyra becsült tudományos munkássága elismeréseként kapta a magas állami elismerést.

A svédországi projekt kapcsán a fizikus elmondta az MTI-nek, hogy az új európai neutronkutató központ az európai tudományos stratégia része, amelynek keretében több nagy, az európai országok között többé-kevésbé szétosztott csúcsberendezés működik. "A neutronszórás olyan általános módszer, amellyel anyagokat - az élő szervezetektől a repülőgép-alkatrészeken át a mágneses anyagokig - vizsgálunk" - mutatott rá a szakember, aki a berendezés alapelvéül szolgáló hosszú impulzusú spallációs technológia kidolgozója és jelenleg a neutronok produkciójával foglalkozó részleg vezetője.

"Néhány évvel ezelőtt volt egy komoly, balesetet is eredményező probléma a német gyorsvasúttal, amelynek egy újonnan kifejlesztett kereke szétrepült, és végül a neutronos vizsgálatok mutatták meg, hogy hol volt a tervezési hiba" - hozott példát az eljárás alkalmazhatóságára a szakember, rámutatva, hogy a neutronforrások nagyon erősen multidiszciplináris kutatási eszközök, amelyeknek lehetőségeivel jelenleg ma mintegy ötezer kutató él Európában.

"Egy ilyen nemzetközileg finanszírozott, az európai infrastruktúrához tartozó berendezés megvalósítása kulturálisan és gazdaságilag is nagyon előnyös egy ország számára" - húzta alá, hozzátéve, hogy az ilyen közös csúcsberendezések ez idáig főleg a nagy európai országokra koncentrálódtak és oda települtek kiváló kutatók a világ minden tájáról, de most a kisebb nemzetek is kezdenek előtérbe kerülni, hogy egy szakterület "európai Mekkájává" váljanak. A nemzetközi finanszírozás révén egy Svédországhoz hasonló, relatíve kis ország számára is lehetőség nyílt nagy berendezés megvalósítására: a lundi projekt a tervezés fázisában van, lassan megkezdődik az építés. Jövőre lesz az alapkőletétel és 2019 közepén várhatóak az első kísérletek.

A projektnek jelenleg 18 ország a partnere, köztük Magyarország és Spanyolország is, amelyek annak idején mindketten pályáztak a projekthelyszínre Debrecen és Bilbao révén. A fizikus elmondta: Magyarország számára kötelezettséget és előnyöket is jelent a részvétel, hiszen lehetőséget ad a műszerexportra.

Mezei Ferenc tevékenysége mindig is a neutronkutatás módszereinek megújítására és fejlesztésére irányult elsősorban. "Mindezt jórészt itthon kezdtem el vagy negyven évvel ezelőtt" - mondta. Tevékenységéért 1986-ban vehette át az Európai Fizikai Társulat díját - annak idején Hewlett-Packard-díjat -, amely a Nobel-díj után a legjelentősebb európai kitüntetés a szakmában.

Az idén 71 esztendős fizikus jövőbeli terveiről elmondta: "az ESS-ben való közreműködést elsősorban abból a szempontból tartom fontosnak, hogy egyengeti az utat ahhoz, hogy valami hasonló, anyagilag, szellemileg és a nemzetfejlesztés szempontjából is kivételesen jövedelmező berendezéssel Magyarországon is sikerrel járjunk. Nem indokolt, hogy közös ambícióink a nemzetközi tudományban jóval lemaradjanak a nemzeti lehetőségeink mögött" - tette hozzá.

- MTI -